Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc-Szabó Szabolcs: A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok

A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok 233 szükséglete kb. 5-7 év. Ezzel a fejlesztéssel a Balaton többletvizei levezetésének problémája teljes mértékben megoldható lesz. 4. A vízszint-szabályozás hatása a tó vízminőségére A +110 cm-re és a +120 cm-re történő vízszint emelés ökológiai és vízminőségi hatásait vizsgálva megállapították, hogy a Balaton eutrofizálódását a vízszint-szabályozás csak kis mértékben befolyásolhatja (VITUKI 1989). A vízszint-szabályozást illető vízminőségi következtetések: A tó szabályozási szintjének emelése vízminőségi szempontból nem kifogásolható. A vízigények növekedése miatt a tavaszi nagyobb induló vízszint kedvező lehet aszályos nyár esetén a déli parti strandok vízminősége szempontjából. A tó egészének vízminőségét a néhány %-os vízszintemelés nem befolyásolja. A vízszintemelés jelenlegi tudásunk szerint a tó halállományát, a parti sáv növényzetét ugyancsak nem károsítja. A +110 cm-es maximális vízállás hatását a kémiai vízminőségre és az ökoszisztéma állapotára a KDT VÍZIG (1996) elemezte. Megállapították, hogy: - A Balatonnál a kémiai jellemzőkben mérhető változások nem okoznak vízminőségi problémát. - Vízminőségi szempontból az alacsonyabb koncentrációk tekinthetők kedvezőnek, így a nagyobb víztömeget jelentő magasabb vízszint javasolható. A 10 cm-es vízszintemelés, tekintettel a víztömegek arányára és az egyébként is jellemzően jó vízminőségre, számottevő változást nem fog hozni. - A szél keltette felkeveredés - tekintettel a kis mértékű vízmélység növekedésre - nem fog változni. Összefoglalva: a magasabb vízszint inkább kedvező vízminőségi változást eredményez, de gyakorlatban észlelhető különbséget nagy valószínűséggel nem okoz. Ennek oka, hogy a 10-20 cm-es vízszintemelés sem víztömegben, sem vízmagasságban nem jelent számottevő változást. A kutatási eredmények azt bizonyították, hogy az egyéb körülmények, mint például a tápanyagterhelés, vagy az adott év időjárási viszonyai, lényegesen jelentősebb hatással bírhatnak. Kimutatható hatás feltehetően akkor lenne várható, ha a vízszint növekedés mértéke többszörösen meghaladná a tervezett szintet. IRODALOM KDT VÍZIG: A Balaton vízszint-szabályozásának felülvizsgálata, a vízszint-szabályozási rend megváltoztatásának vizsgálata. KDT VÍZIG témajelentés, kézirat. Székesfehérvár, 1996. KDT VÍZIG: A Sió fejlesztési feladatai. KDT VÍZIG témajelentés, kézirat. Székesfehérvár, 1998a. KDT VÍZIG: Vízfolyások medrének és hullámterének vízszállító képessége a Sió 41 +000 -120+852 szakasz vízszállító képessége. Hidraulikai tanulmány, kézirat, Székesfehérvár, 1998b. KDT VÍZIG: A Balaton vízszint szabályozása, a siófoki leeresztő zsilip, a hajózsilip és a Balatonkiliti Duzzasztó: Üzemelési szabályzat. KDT VÍZIG témajelentés, kézirat. Székesfehérvár, 2002. OVH\ A Balaton vízpótlás lehetőségeinek összehasonlítása. OVH Vízkészlet-gazdálkodási Központ, 1973, kézirat, munkaszám 051., 1973. Szlávik L.-Sziebert J.-Váradi J.-Zellei L.: A Sió-csatorna mederrendezésének vizsgálata. Vízügyi Közlemények, jelen kötet, 2005.