Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc-Szabó Szabolcs: A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok

A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok 225 zott. Megállapították, hogy az ilyen nagy vízállás megengedésének feltétele a Sió 80 m

3/s kapacitásra kiépítése. A VITUKI ( 1989) tanulmányában vizsgálta, hogy a +120 cm-es vízszint megengedése esetén, a Balaton partján milyen problémák adódnak: -A mély területek jelentős része +100 cm-nél alacsonyabb, vízrendezésük a szabályozási szint emelése nélkül is szükséges. - A Balatonba torkolló vízfolyások közül a déli part vízfolyásait és a tapolcai öblözet vízfolyásait vissza kell töltésezni. - A talajvíz általában magasabb szinten található a parti sávban, mint a tó vízszintje; ez alól kivétel csupán a déli parton a balatonszemesi és balatonleilei öblözet és a Nagyberek, a Kis-Balaton és a tapolcai öblözet területe. - A Balaton talajvizet leszívó hatása a vízszintemelés esetén a 150 m-es sávról 90 m-re csökken. - Ahol eddig a talajvíz szintet a Balaton duzzasztotta, mintegy 60-70 m-re nő a vízszint emelkedés sávja. - A vizenyősödés miatt a panaszok folyamatosak voltak, Balatonberény és Boglárlelle üdülőövezet parti sávjában egyes területeken a magas talajvíz miatt kedvezőtlen helyzet állt elő. Hidraulikai vizsgálat (keresztirányú és hosszirányú vízszint kilendülés, jéghatás stb.) ebben az esetben nem készült. A várható hatások arányosan nagyobbak lehetnek a + 120-as vízszintnél, mint a + 110-esnél, de összességében kezelhetők maradhatnak. A +120 cm-re történő vízszint emelés következményeit nem találták olyan súlyosnak, mint a Sió alacsony vízemésztő kapacitásából adódókat. Akkor nem javasolták a +120 cm-es maximális vízszintet, csak a +110 cm-re történő emelést tartották szükségesnek. Ennek ellenére a partvédőművek magassági kialakítását +120 cm-es statikus vízállás és 90 cm-es hullámlefutás figyelembevételével +210 cm-re javasolták kiépíteni. Valójában azóta alig épült partvédőmű a javaslatok szerinti kialakítással. Összességében megállapítható, hogy a +110 cm -es vízálláshoz képest a +120 cm-es maximális vízállás a problémák jellegét nem változtatja meg, csak azok megoldásának költségét növeli. 2.2. Megoldási lehetőségek 2.2.1. A vízszintemelés kedvezőtlen hatásainak elkerülése műszaki beavatkozásokkal. A gondok megoldhatók: - Partfal és kőszórás magasítás +215 cm-re. Napjainkban a tó 235 km-es partvonalából 84,7 km végleges, 22,8 km ideiglenes partvédelemmel rendelkezik. - Terep feltöltés. - Vízfolyás meder visszatöltésezés. A szükséges beavatkozások mértéke (VITUKI 2001, 2002): - A parti területek terepszintjét a déli parton az ideiglenes szabályozásra +170 cmre (+10 cm), a véglegesre pedig +215 cm-re ( + 15 cm) célszerű emelni. Ugyanezek az értékek az északi parton +160 cm (+10 cm) és +190 cm (+10 cm).