Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc-Szabó Szabolcs: A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok

A szabályozási szint emelése a Balatonban: lehetőségek és korlátok 223 tozó vízgyűjtő terület 14 728 km

2. Ebből a Balaton és a Zala együttesen 5775 kmrel, a Kapós 3242 km

2-rel, a Nádor a Velencei-tóval együtt 3450 km

2-rel részesedik. A Kapós, Nádor vízfolyáson kívül 20 kisebb vízfolyás táplálja közvetlenül (KDT VÍZIG 2002). 1.3. A Sió műtárgyainak üzemelési rendje A Sió vízforgalma, ill. lefolyási viszonyai a siófoki leeresztő zsilip és hajózsilip, a balatonkiliti duzzasztó, valamint a Sió torkolati mű által befolyásolhatók. A siófoki zsilip, a balatonkiliti duzzasztó, valamint ezek által határolt Sió-szakasz működtetési feltételeiről a KDT VÍZIG f2002) üzemelési szabályzata rendelkezik. A szabályzat célja a Balaton vízgazdálkodását befolyásoló Sió üzemeltetésének egységes összefoglalása. A tó vízszint-szabályozását elsősorban az üdülés, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a vízkár-elhárítás érdekeinek és igényeinek megfelelően kell végezni, figyelemmel a vízszint-szabályozás célállapotainak eléréséhez szükséges vízleeresztések járulékos következményeire is. Egyéb halászati, vízi közlekedési, mezőgazdasági vízhasznosítási stb. igények kielégítése csak az elsődleges társadalmi érdekek sérelme nélkül tehető meg. A leeresztő zsilip üzemeltetésének - a vízszint-szabályozási igényekből adódó - általános szabályai a következők (KDT VÍZIG 2002): - A leeresztő zsilip üzemeltetésével kapcsolatban meghatározó, hogy a Balaton vízszintjének éves üzemi vízjátéka 40 cm. - A Balaton napi átlagos vízállása - üzemi körülmények között - nem emelkedhet a 3. ábrán rögzített maximális vízállások fölé. - Amennyiben ez a hidrológiai-meteorológiai, vagy egyéb körülményekből adódóan mégis bekövetkezne, a leeresztő zsilip nyitásának növelésével - rendkívüli esetben a hajózsilip vízlevezetésbe történő bevonásával is - törekedni kell az aktuális maximális érték feletti balatoni vízállás mielőbbi megszüntetésére. - Az üdülési és egyéb szempontok miatt törekedni kell az „optimális" szint tartására. Az „optimális" felső határt - a napi közepes vízállás meghatározás pontosságához igazodóan - +2 cm ráhagyással kell értelmezni. - A vízleeresztést meg kell szüntetni, ha a vízállás az év adott napjához rendelt „optimális" felső határ alá csökken 1 cm-rel és az előrejelzések szerint nem várható csapadék. 2. A Balaton vízszint-szabályozásának módosításában rejlő lehetőségek és korlátok 2.1. A szabályozási szint emelése 2.1.1. A +110 cm-es vízszint alkalmazása. A Balaton maximális szabályozási szintjének emelésével már a közel 30 éve foglalkoznak (OVH 1973, VÍZITERV 1983, VITUKI 1989). A Balatonban történő víztározás hatásainak részletes elemzését a VITUKI (2001, 2002) tanulmányok tartalmazzák. A +100 cm-hez képest 10