Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Gaál Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn

188 G ad I Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László 1.1.2. Lekötött vízkészletek Sárvár fölött. A folyó Sárvár fölötti szakaszán számottevő vízkivétel nincs. Vízjogi engedéllyel rendelkező vízkivétel 4 db található, összesen 7 l/s mennyiségben. Jelentős vízigénnyel a folyón található 3 vízerőmű rendelkezik, de ezek nem jelentenek tényleges vízfelhasználást, ún. in situ vízhasználatok, hiszen a kivett vízmennyiséget azonnal visszajuttatják a folyóba. Ezek közül tehát a vízmérleg szempontjából a legnagyobb teljesítményű ikervári vízerőmű igénye (17,6 m

3/s) a mértékadó. 1.1.3. Lekötött vízkészletek Sárvár alatt. Jelentősebb mennyiségű vízkivételek találhatók az alsó szakaszon. Itt jelentkezik a folyón a legnagyobb vízigény a Dél-Hanság és Rábaköz vízellátását szolgáló többcélú vízpótló rendszeren keresztül. A KisRábába a vízjogi engedélye alapján 8 m-Vs vízhozam vezethető ki, de a tényleges vízkivételt a rendszeren lekötött vízigények, illetve a megkötött vízszolgáltatási szerződések alapján szabályozza a kezelő, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A Kis-Rába vízhasználatai mára jelentősen megváltoztak, az öntözés mellett előtérbe kerültek a Fertő-Hanság Nemzeti Park ökológiai célú élőhely rehabilitációi, az energiahasznosítás illetve a horgásztavi hasznosítás. Ugyanakkor a mesterséges víztesteket is tartalmazó rendszer élővíz jellegét is biztosítani kell. Ezek kielégítése jelenleg csak bizonyos korlátokkal lehetséges. A Kis-Rába vízigénye 80%-os tartóssággal kielégíthető, de az öntözési idényben, aszályos időszakban korlátozásra is lehet számítani. Az elmúlt években felmerült a nicki duzzasztón a vízerő-hasznosítás lehetősége is. Jelenleg több cég is foglalkozik elvi engedélyeztetési szinten a duzzasztás kínálta potenciális energia kihasználásával. A tervezett kiépítési vízhozam 20-50 m

3/s között változik. Ezek természetszerűleg vízkivételt nem jelentenek, hasonlóan a Sárvár fölötti szakaszhoz, de gazdaságos üzemeltetésükhöz biztosítani kell a vízigényeket. A nicki duzzasztó alatt két öntöző vízigény jelentkezik összesen 0,12 mVs mennyiségben. 1.2. A Rába mentén jelentkező egyéb igények A Rába folyógazdálkodási terv készítése során (NYUDUVÍZIG-ÉDUVÍZIG 1999-2002) széleskörűen feltárták azokat a igényeket, amelyek a folyó mentén élők, önkormányzatok megfogalmaztak. Ezek az igények jelentős mennyiségben tartalmaznak holtág és élőhely rehabilitációkat. Ezek tovább fogják növelni a vízigényeket. Fontos megjegyezni, hogy a holtágak fenékszintje miatt ezen igényelt vízmennyiségek csak bizonyos vízszint felett vezethetők ki (nem duzzasztásos rendszerekkel tervezték), ezért a mederben hagyandó vízhozam (ezzel összefüggésben a vízállás) iránt növekedni fog az ökológiai igény. Emellett megjelentek olyan elképzelések is, amelyek nem köthetők konkrét vízigényhez, de érintik a lefolyási viszonyokat, vízszinteket, közvetve a vízhozamokat is, ilyenek: horgászturizmus fejlesztése, vízi túrizmus fejlesztése, medrek tisztántartása, kikötők létesítése. Összességében a távlati igények az élőhely-rehabilitációk, illetve a vízállapotok javítása irányába mutatnak, tehát többlet vízigényt jelentenek.