Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Istvánovics Vera: Vízpótlás és a Balaton ökológiai állapota

170 Dr. Isti'ánovics Vera in О in О in о r^ со oo en en О СП СП Ol СП Ol о Idö (év) 4. ábra. Evi átlag alga biomassza a Keszthelyi-medencében Az ülepedési sebesség valamennyi empirikus modell szerint a vízháztartás függvénye (Reckhow 1979, Canfield-Bachmann 1981, Vollenweider-Kerekes 1982). Az OECD-modell sekély tavakra érvényes tapasztalati képlete ahol q - a területegységre eső hozzáfolyás, m év1; г - a víz elméleti tartózkodási ideje, év. A Keszthelyi-medencében a v

s anyagmérlegből számítható értéke a beavatkozások előtt nagyobb volt, mint más sekély tavakban, azóta viszont rohamosan csökkent (5. ábra). Az ülepedési sebesség nem az OECD összefüggésnek megfelelően változott a vízháztartás jellemzőivel, sőt, azzal még csak szoros kapcsolatban sem állt (ó. ábra). Ez azt jelenti, hogy a Balatonban más tényezők erősebben befolyásolják v

s változását, mint a vízháztartás. Vizsgálataink szerint három tényező játszik fontos szerepet: a foszforterhelés abszolút értéke, az oldott/formált P-terhelés aránya és a belső foszforterhelés. A foszforterhelés változékonysága az ülepedési sebesség változásának 70%-át magyarázta (7. ábra). Ennek oka, hogy a sekély Balatonban az összes P koncentráció alapvetően a lebegőanyag koncentrációtól (8. ábra), utóbbi pedig az üledék felkeveredésétől függ. Mivel az üledék foszfortartalma csak évszázados skálán jut egyensúlyba a külső terheléssel, nem várhatunk rövid távú változékonyságot az évi átlag összes foszfor koncentrációban sem. A fitoplanktonnak az üledéknél 4-7-szer magasabb fajlagos foszfortartalma miatt nagy alga biomassza mérhetően növeli a lebegőanyag foszfortartalmát, az évi átlag összes P-koncentrációt azonban ez nem befolyásolja számottevően.