Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

154 Dr. Szilágyi Ferenc ben, és a valószínűsíthető vízminőségi változásokat elemeztük ebben a helyzetben. Egyszerű hígítási elvet alkalmaztunk, a Q;

V = Qk+Qz és (Qk

ck+Qz

cz)/ (Qk+Qz)=Czv képlettel számoltunk, ahol: Q

k - a vízhozam Körmendnél a mérés napján m

3/s; Q. a vízhozam Alibánfánál a mérés napján, m

3/s; (X. - a vízhozam Alibánfánál a vízpótlás hatására, a mérés napján m

3/s; C

k - az adott komponens koncentrációja Körmendnél; C. - az adott komponens koncentrációja a Zalában Alibánfánál-, C

z

v - az adott komponens koncentrációja a Zalában Alibánfánál a vízpótlás után. 3.1.2. Vízminőség változás. Az elmúlt öt évben a vízminőségi vizsgálatok napján mért vízhozam adatokat a 4. ábra mutatja. Az ábrán szaggatott vonallal jelöltük a Zala alibánfai vízhozam adatait, vastag folyamatos vonallal pedig a rábai vízpótlással növelt adatokat tüntettük fel. A VITUKI tanulmánynak (2002) megfelelően 7 m

3/s-os vízpótlást tételeztünk fel minden olyan esetben, amikor a Rábában ehhez volt elegendő vízmennyiség. Az ökológiailag szükséges és ezért a mederben hagyandó vízmennyiséget nem vettük figyelembe. Ha ezt nem tettük volna, 2001-2002-ben több hónapos időszakban nem lett volna lehetséges a 7 m

3/s vízmennyiség átvezetése. Amit tehát bemutatunk, az a szélsőséges, legkedvezőtlenebb eset. Az ábrából láthatóan a vízfolyás jellegét a feltételezett átvezetés alapvetően megváltoztatná. A vízpótlás hatására az alibánfai „generált" vízminőségi adatokból számítottuk a változás mértékét (Vtáblázat). Az adatok alapján megállapítható: - A konzervatívnak tekinthető ionok esetében tapasztalható a vízpótlás legkisebb hatása. A vizsgált komponensek közül a nátrium-ion, a kálium-ion és a 15 -10 E о N О -С N Idö (év.hö) 4. ábra. A vízhozam változása Alibán fánál a bevezetett Rába víz hatására (szaggatott vonal: Zala, vastag vonal: Zala+rábai átvezetés) Zala Alibánfa Zala+rábai átvezetés