Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

146 Dr. Szilágyi Ferenc vizsgáltuk. Az alábbi vízminőségi jellemzők havi gyakoriságú adatsorát elemeztük az elmúlt öt évre visszamenőleg: vízhozam, m

3/s; pH (labor); összes oldott anyag (ÖOA, g/m

3; Ca

2+ gm/

3; Mg

2

+ gm/

3; Na+ gm/

3; K+ gm/

3; НС0

3" gm/

3; CO3

2- gm/

3; Cl" gm/

3; S0

4

2" gm/

3; m-lúgosság (ALK) eqv/m

3; p-lúgosság, eqv/m

3. Az elmúlt öt évet azért választottuk, mert a jelenlegi állapot jellemzéséhez ez áll legközelebb, ugyanakkor az adatsor már elegendően hosszú a statisztikai értékeléshez. - A körmendi szelvényben mérések nem folynak. A Pinka felsőcsatári és a Rába szentgotthárdi szelvényének adataiból előállítottuk a Rába körmendi szelvényére vonatkozó adatokat egyszerű hígítási elv alapján. A vízkivétel egyik tervezett helye itt van, ezért volt szükség az adatsor generálásra. A két rábai szelvény közötti hozzáfolyást elhanyagoltuk. - A rábai vízpótlás esetén a terv szerinti alibánfai Zala bevezetést vettük figyelembe. Hígítás alapján előállítottuk az alibánfai szelvényben a kevert víz öszszetételének adatsorát, teljes elkeveredést feltételezve. Amikor lehetett, maximálisan 7 m

3/s átvezetett vízmennyiséget vettünk figyelembe. Ha ehhez nem volt elegendő víz a Rábában, akkor a maximálisan kivehető vízhozamot tételeztük fel. A Rába ökológiai vízigénye ennél valószínűleg kevesebb víz kivételét engedi meg, de a vízminőségi változások felső határának becslésére alkalmas a megközelítés. - A keveredéskor lejátszódó kémiai reakciókat itt még nem vizsgáltuk, mert ilyen híg oldatokban a reakciók végbemeneteléhez szükséges idő a folyóban nem áll rendelkezésre. - Az alibánfai szelvényben kialakuló új ionösszetétel hatását végigkövettük a Zala folyásiránya mentén a KBVR-ig. - A KBVR-ben már nem a hígulás, hanem az ott végbemenő kémiai folyamatok határozzák meg a víz ionösszetételét. Ehhez a tartózkodási idő elegendően hosszú. A Kis-Balaton feltehetően pufferként fog viselkedni az ionösszetétel-változással szemben évtizedes távlatban. - Mindegyik átvezetés esetében elemeztük a folyóvíz és a Balaton-víz közvetlen egymásra hatását is. Azon változatok esetében, ahol a vízpótlás a Kis-Balatonon keresztül történik, ez kevéssé lényeges, mert a Kis-Balatonban tartózkodás ideje alatt a folyóvíz összetétele lényeges átalakuláson megy át. Ilyen esetben is szóba jöhet a Kis-Balaton elkerülése, valamint vannak olyan vízpótlási változatok, amikor a folyóvizet közvetlenül a Balatonba vezetnék. Ezért került sor a folyóvíz és a Balaton-víz közvetlen keveredésének vizsgálatára is. 1. A vízterek ionösszetétele Az elmúlt öt évben mért rendszeres törzshálózati vízminőségi adatok alapján elemezzük a Balaton, a Zala, a KBVR, a Rába, a Dráva és a Mura vizének jellemző ionösszetételét. A hangsúlyt a főionok töménységének alakulására helyezzük, ezen kívül néhány egyéb vízminőségi jellemzővel ugyancsak foglalkozunk. Nem vizsgáljuk a tápanyagformák alakulását, mert azt a VITUKI (2002) tanulmánya részleteiben is elemezte (

Clement 2003, 2005). A fő megválaszolandó kérdésünk az, hogy