Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László: A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata
144 Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László dást gyorsító hatását, azonban a várható értékek tekintetében a javulás nem haladja meg a 10 cm-t. Az idő előrehaladtával a vízpótlás nélküli és a pótlásos változatok közötti különbség csökken a természetes feltöltődés miatt. A pótlási változatok közül a 12 hónapos maximum 3 m 3/s-os hozamú a leghatékonyabb, a lökésszerű pótlás megközelíti a Rábával kiegészített változat hatását. Ennek az az oka, hogy a természetes feltöltődés miatt a vízállás kb. 1 év után az esetek többségében kikerül a pótlást aktiváló tartományból, így a későbbi pótlási lehetőségek nem játszanak jelentős szerepet. A kismértékű és átmeneti hatás miatt a vízpótlás nem tekinthető a vízszintszabályozás hatékony eszközének, ezért az optimális stratégia nem egészül ki vízpótlással. 6. Következtetések A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a természetes vízkészletváltozás (AS T) modellje alkalmas az egyes beavatkozások illetve az éghajlatváltozás hatásainak elemzésére. A Balaton vízmérlege természetes állapotban jellemzően pozitív, amin a feltételezett éghajlat-változási forgatókönyv sem változtatott. A tó tartós lefolyástalanságára a jövőben sem kell számítani, azonban az alacsony vízállású időszakok gyakorisága növekedhet a klímaváltozás során. Az éghajlat megváltozására utaló egyértelmű bizonyítékokat nem tudtunk a mérési adatsorban kimutatni, és a következő néhány évben sem számíthatunk bizonyosságra ez ügyben. Megállapítottuk, hogy a jelenlegi vízszint-szabályozási gyakorlat az elérhetőnél alacsonyabb vízállások kialakulásához vezet. Megmutattuk, hogy a jelenleginél jóval magasabb vízszintet tarthatunk a tóban a jelenlegi felső korlát (110 cm-es vízállás) 10 cm-es megemelésével, a Sió vízelvezető kapacitásának növelésével és egy, a jelenlegitől eltérő, csak egy szabályozási szintet tartalmazó stratégia bevezetésével. A vízpótlás szóbajöhető módjai nem bizonyultak hatékony eszköznek az alacsony vízállások megelőzésében, hiszen a természetes változások jóval nagyobbak a beavatkozás hatásinál. Az extrém alacsony vízállású időszakokban - mint amilyen a mostani - a lökésszerű vízpótlás volt a legeredményesebb a regenerálódás felgyorsításában. A javasolt szabályozási rend nem tartalmaz rendszeres vízpótlást, azonban hasonló helyzetekben - az alacsony hatékonyságot szem előtt tartva - a karsztvíz bevezetése alkalmazható. IRODALOM Bendefy L.-VNagy IA Balaton évszázados partvonalváltozásai. Budapest. 1969. KDTVÍZIG: A Balaton havi vízmérlege 1993-2002. Kézirat. 2002. Nováky B:. A Balaton vízpótlása és az éghajlat. Vízügyi Közlemények, jelen kötet, 2005. Somlyódy L.\ A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? Vízügyi Közlemények, jelen kötet, 2005. Szesztay K.: Tavak és tározómedencék vízháztartási jelleggörbéi. Földrajzi Értesítő, 2. 1959. Thomas , HA.-Fiering, M. В.: Mathematical synthesis of stream flow sequences for the analysis of river basins by simulation In: Maas, Hufschmidt, Dorfman, Thomas, Marglin, and Fair (Eds.): Design of Water Resources. Harvard University Press, Cambridge MA, USA. 1962. VITUK1 : A Balaton hidrológiai jellemzői 1921-1970. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 45. Budapest, 1975. VITUKJ: A Balaton vízpótlásának szükségessége: hidrológiai elemzések. Kézirat. 2002. Wald, A.-Wolfowitz, /.: Optimum character of the sequential probability ratio test. Ann. Math. Statist. 19, 1948.
