Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László: A Balaton vízháztartásának statisztikai vizsgálata

138 Koncsos László-Honti Márk-Somlyódy László Az egyensúlyi felület vizsgálatával eldönthető, hogy jelenleg illetve az éghajlat megváltozásával a Balaton rendelkezik-e olyan tartalékokkal, amik biztosítják az aktuális felület fennmaradását. A múltbeli adatok alapján rekonstruálhatjuk a Balaton lefolyástalan vízszintjének a változását, ami egyfajta dinamikus egyensúlyi vízszintnek felel meg (12. ábra). Az eredmény - a kezdeti felfutó szakaszt nem számítva, amit az alacsony induló vízszint okoz - 300 és 700 cm közötti vízállást mutat, ami jócskán meghaladja a szabályozott szintet. Figyelemre méltó azonban az ingadozás mértéke, ami jelzi, hogy a tó nehezen tartható közel állandó szinten. _

_ \J> ч ^ W ^ ^ ^ ) ^ U' T \JJ ^ Idö (év) 12. ábra. Az 1921-2002 időszakra rekonstruált vízállások lefolyástalan Balaton feltételezésével A Balaton egyensúlyi felületére eddig többféle becslés született: Szesztay 1959ben 1730 km

2-t számított, Nováky 2005-ben 1300 km

2-es eredményre jutott. Ezek az értékek a jelenlegi felületnél (600 km

2) jóval nagyobbak, tehát feltételezhető, hogy a tó a jelenlegi felület mellett jelentős tartalékokkal rendelkezik. A részletes vízmérleg adataink alapján többféle időléptéken mi is megbecsültük az egyensúlyi felületet: (a) A vízmérleg adatok 81 éves átlaga alapján. (b) A vízmérleg adatok 81 éves átlagait a klímaváltozással korrigálva. (c) A megfigyelés 1921-2002 közötti időszaka alatt minden évre. (d) A jelen generátorával 5000 évre havi lépésekben. (e) A klímás generátorral 5000 évre havi lépésekben. A számításokban a csapadékot és a hozzáfolyást változatlannak tekintettük. A 81 éves átlag alapján az egyensúlyi tófelület jelenleg 988 km

2, a klímaváltozási forgatókönyvet figyelembe véve 875 km

2. Ezek az értékek a korábbi becsléseknél kisebbek és jóval közelebb állnak a valós vízfelülethez. Ez azt jelenti, hogy a tó tartalékai kisebbek a korábban gondoltaknál. A megfigyelési időszak minden évére kiszámítva az egyensúlyi tófelületet (13. ábra) látható, hogy az már néhányszor megközelítette a tényleges felszínt, azonban