Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az Ipoly folyó vízminőségének alakulása és ennek környezetvédelmi értékelése 639 Az 1990-es rendszerváltozások és az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása csak most kezd jelentkezni mindkét államban a kisebb régiókat illetően, így az Ipoly-völgy jelentősége is kezd növekedni. Magyarországon 1968-ban jelölték ki a vízminőségi törzshálózati mintavételi helyeit. Az Ipoly mentén eddig hét helyen történtek mérések hosszabb-rövidebb ideig, jelenleg Ipolytarnócnál (179 fkm), Ipolyságnál (71 fkm) és Letkésnél (14 fkm) folyik mintavételezés. 2000-es adatok szerint az Ipoly teljes vízgyűjtőjének lakossága 310 000 fő. A terület 45%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, az erdőfelület közel 35%. A földművelés és az állattenyésztés következtében közel 5000 t nitrogén és 131 t foszfor szennyezhette a folyót. A csatornázatlan településekről kb. 290 t nitrogén és 59 t foszfor kerülhetett az Ipolyba (Kovács-Kelnerová et al. 2003). Az ipari tevékenységből nyers- és fűtőolaj, petróleum, kátrány, folyékony műtrágya és különböző növényvédő szerek és vegyszerek származékai kerülhetnek az Ipolyba, illetve mellékvizeibe. Az Ipoly folyó vízminőségét és annak időbeni változását a három mintavételi helyen (Ipolytarnóc, Ipolyság és Letkés) 1989-2003 között vett minták alapján 25 komponens évenkénti, 90%-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) értékének elemzésével vizsgáltam. Az egyes mintavételi helyekre jellemző éves adatsorok értékeléséhez az MSZ 12 749 által meghatározott vízminőségi osztályokat is figyelembe vettem. Eredményként megállapítható, hogy a folyó a közös szakaszon az oxigén háztartás szempontjából III. osztályú, azaz tűrhető minőségű. A minősítés alapja jelen esetben a magas értéket mutató szaprobitási index, noha a többi komponens kedvezőbb minőségre utal. Az oldott oxigén-tartalom értékei alapján a magasabb rendű szervezetek, pl. a halak számára kedvezőek a körülmények, azonban az előforduló oxigénhiány, illetve túltelítettség is befolyásolja a vízi életközösségek állapotát. A szaprobitási index értékei szerint a folyó tápanyagban közepesen gazdag, aminek hatására csökken az oxigénszint, ami az előforduló oxigénhiány kialakulásában is szerepet játszhat. A nitrogén- és foszforháztartás mutatói alapján az Ipoly szennyezettnek, erősen szennyezettnek minősül (IV-V. osztály). Az országhatárt átlépő víz ammónium-, nitrités ortofoszfát-tartalma jelentős, a lentebbi mintavételi helyeken az értékek már kedvezőbbek. A nitrát-tartalomban a folyó vizsgált szakaszán nincs jelentős különbség a mintavételi helyek adatai között. Az ammónium-tartalom alapján (/. ábra) Ipolytarnócnál az Ipoly vízminősége korábban erősen szennyezett volt (V. osztály), az utóbbi években azonban javuló tendenciát mutat. A torkolat felé haladva a víz minősége javul, Letkésnél, azaz a torkolattól 15 km-re már több éve II. osztályú a víz minősége. A nitrát-tartalom kedvező értékei a víz ivóvízként való felhasználását lehetővé teszik. A növényi szervesanyag termelés egyik mutatója, az a-klorofill alapján az algák mennyisége időnként megnő, de általában jó vízminőséget biztosít.