Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Fertő-tó hidrológiai és vízkémiai állapotának elemzése 633 7. ábra. A kémiai oxigénigény (KOI) koncentrációjának időbeni változása a tó körül a 90-es évek közepén befejezett szennyvíztisztítási programot is (7. ábra). Az átmeneti zónákban, különösen az áramlástól védett öblökben és térségekben fokozott terhelést, az üledék és a szerves összetevők növekedését figyelhetjük meg. A növényi tápanyagok koncentrációja alacsony értékeket mutatott az évek során, különösen jellemző ez az elmúlt 5 évre (8. ábra). A Fertő-tavi hidrometeorológiai állomás átadásával egy időben megkezdődtek az üzemeltetéshez szükséges vízminőségi vizsgálatok is, melyek elsősorban a nádasközi víz vizsgálatára terjednek ki. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság üzemi monitoring rendszerében a vizsgálatok heti, kétheti és havi gyakorisággal történnek a kijelölt nyílt vízterületeken, az öblökben, belső tavakban és csatornákban. A tó vízminőségének alakulásában döntő szerepe van a tavat körülvevő széles nádövezetnek. Az üzemi vízmintavételi hálózat alapján önkényesen került meghatározásra az ún. nyugati és déli nádövezet, egy keresztszelvény jellemzésére pedig a Fertőbozi-csatorna tűnt a legalkalmasabbnak. 2.1. A nyugati nádas vízminőségi jellemzése A víz sótartalmára utaló fajlagos elektromos vezetőképesség a nyugati nádasban is mutatja az 1995/96 évi nagyvízi állapotok hígító hatását, 2003-ra azonban egy az 1994-hez hasonló, de alacsonyabb színtű állapot alakult ki.