Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Fekete Jenő György: A "két kultúra" és a környezetvédelmi innováció

594 Fekete Jenő György akik új K+F-et hoznak létre. Mindenek előtt érteni és kezelni kell az új globális és regionális valóságokat. A tervezést, kutatást egy sokkal szélesebb, átfogóbb közegben kell realizálni, ahol az ellenállás, de az együttműködés lehetősége is adott. Új versenytársak jelennek meg, új tudással. Megnő a stratégiai tervezés szerepe, de az értékelések szempontjai is bővülnek. A lokális problémák megoldásához sok esetben regionális módszereket kell választani, de a regionális műveleteket is illeszteni kell a globális igényekhez. A környezetvédelem, és a vízgazdálkodás feladatai is jellegüknél fogva egy kiterjedt rendszer vizsgálatát, elemzését, értékelését kell jelentsék. A műszaki értelmiség számára az információ, a tudás új szerepben jelenik meg. Társadalmi kérdésként gondoljunk arra, hogy a globális szabályozás társadalmi hasznossága mennyire jelenik meg a nemzeti műszaki, jogi szabályozásban. Az EU ajánlásait mennyire lehet itthon társadalmasítani. Rendkívül fontos lenne, hogy a szabványok magyar nyelven is megjelennének, de a szakmai cikkeket, tanulmányokat is anyanyelven olvashassuk. Ezt alapvetően nem a nyelvtudás, vagy nemtudás, hanem a pontos értelmezés fontossága indokolja. Tapasztalatból tudom, hogy a szabványosítás egyike a legnehezebb és legbonyolultabb mérnöki munkáknak. Régen szorgalmazom már, hogy a környezetvédelemben szükség lenne egy tudományos, nemzetközileg is elfogadott folyóiratra, melyben nem a burkolt hirdetések, hanem a tudományos eredmények dominálnának. Ez jó fóruma lehetne azoknak a fiataloknak, akik szeretnének a környezettudományokban tudományos fokozatot szerezni, de alig van értékelhető publikálási lehetőségük. A műszaki felsőfokú oktatásban is új integrált alaptudások szükségesek. Ezzel az érvvel azonban nem lehet a magyar felsőoktatást lerombolni, és helyette egy középszerű tömegoktatást favorizálni. Speciális műszaki képzettséggel, magasfokú intelligenciával és széleskörű műveltséggel rendelkező mérnökökre a műszaki alkotó tevékenységben mindig szükség lesz. Ha az egyetemek engednek az ál-demokratikus tömeg-eszmék érvényesülésének, akkor számoljunk azzal, hogy a vezető, alkotó mérnöki szerepet, a hazai innováció irányítását is át kell adjuk külföldieknek. Nem a „nem-magyar' szakemberek személye a probléma, hanem ezen személyek érdekeltsége és elkötelezettsége. A külföldi szakemberek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatban a Magyar Mérnöki Kamara szerencsére ugyanazokat az elveket követi, mint más országok Mérnöki Kamarái. Sajnos más területeken ilyen jellegű szabályozást nem nagyon tapasztalhatunk. A környezetvédelem speciálisan olyan tudományok összessége, melyek között a menedzsment teremt szoros kapcsolatot. Ezért veszélyes a környezetvédelmi problémák egyoldalú megközelítése, és fontos a döntések során a társadalmi, gazdasági és műszaki szempontok egyensúlyának biztosítása. Ugyanakkor nem elegendő a feladatok egyoldalú megoldása sem. A környezetvédelem eleve integrál. A környezetvédelem kiemelten stratégiai jelentőségű. A feladatok megoldásához új integrált tudás kell a mesterséges intelligencia kiszolgáló tevékenységként való felhasználásával. Egy életen át tartó tanulás tudja csak biztosítani, hogy az alkotó tevékenység ne csupán az internetre, hanem a szürke agysejtekben elraktározott tudásra alapozzon.