Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Konecsny Károly: A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer egy éves üzemelésének értékelése

A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer egy éves üzemelésének ... 557 A 6. ábrán egy hazai (Császárszállás) és egy kárpátaljai (Huszt) állomás léghőmérséklet adatsorát mutatjuk be. A császárszállási műszer 116 m tszf. magasságon, Nyíregyháza közelében, tehát az Alföldön található. A huszti állomás, a Tisza völgyében alig 50 m-el van magasabban, de már hegyek környezetében. így Császárszálláson átlagosan mintegy l-3°C-al magasabb a mért léghőmérséklet. A hibák a távmért és hagyományos mérési adatok összehasonlítása alapján viszonylag könnyen felderíthetők voltak. így a Pláj magashegyi állomásnál távmért gyanúsan alacsony, időnként -15°C alatti hőmérséklet értékeket összehasonlítva hagyományos kézi mérési adatokkal, illetve egy nem túl távoli, szintén magashegyi távmérő hőmérséklet adataival, megmutatkozott à hiba mértéke (7. ábra). Az eltérések adatsorát vizsgálva, megállapítható volt, hogy 8-12°C-kal (átlagosan 9,6°C-kal) mért a távmérő kisebb hőmérsékletet, igaz kétszer csak 4°C volt az eltérés. Ilyenkor meg lehet próbálni szoftveresen beállítani a műszert, kedvezőtlen esetben azonban műszercserére van szükség. 3. Módszer a vízállás távmérő állomások üzemelésének értékelésére A negatív és pozitív eltérések pl. havonkénti összegzése kiegyenlítő hatású lehet, vagyis a 0 cm átlag jelentős pozitív és negatív eltéréseket takarhat. A 0 cm vagy 0 cm-hez közelítő átlag esetenként csak azt jelenti, hogy a pozitív és negatív eltérések összege azonos. Ezért egy vízrajzi távmérő állomás által szolgáltatott adatok minőségének megítéléséhez nem elég az egyes időszakokra vonatkozó átlagos eltéréseket vizsgálni, szükséges elemezni a szélső értékek abszolút nagyságát és gyakoriságát is. Ezért gyűjtöttük ki a havi maximális eltérések mértékét, a 10 cm-nél nagyobb eltérések számát és a statisztikai szórás értékeket is. Az egyes vízrajzi távmérő állomások működésének objektív öszszehasonlító értékelése érdekében egyszerű, numerikus pontrendszer alapú módszert dolgoztunk ki. Egy állomás üzemelésének megítélésénél döntő fontosságú az, hogy továbbításra kerültek-e a mért adatok vagy nem. Ezért a pontszám megállapításánál a legnagyobb súlyt, 50 pontot az adattovábbítást-adatkimaradást jelző paraméter kapta. A vízállás adat megbízhatóságára, pontosságára vonatkozó négy jellemző - az észlelt és távmért közötti eltérés alapján vizsgálva (közepes eltérés átlaga, maximális eltérés, 10 cm-nél nagyobb eltéréses napok száma és a szórás mértéke) - összesítve maximálisan szintén 50 pontot ér (III. táblázat). Az adatkimaradás nélkül működő és mindig pontos vízállást mérő vízrajzi távmérő állomás összesen legfeljebb 100 pontot kaphat. A 60%-nál nagyobb adathiánnyal, 10 cm-nél nagyobb közepes vízállás eltéréssel, 100 cm maximális eltéréssel, 60 napot meghaladó 10 cm-nél nagyobb eltéréssel és több mint 10 cm-es átlagos szórással működő állomás 0 pontot. A valóságban az adható pontszámok többnyire ezen szélső értékek között voltak. Egy vízrajzi távmérő állomás üzemelési szempontból lehet: kitűnő=71-100 pont között, jó=51 -70 pont között, megfelel=31 -50 pont között, és gyenge 30 pont alatt (IV. táblázat).