Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Rácz Miklós: Árvízvédekezés a Hernádon (2004. július-augusztus)

542 Rácz Miklós és mellékfolyóinak vízállásáról, a Ruzsíni tározóba befolyó, illetve abból lefolyó Hernád vízhozamokról és a tározó aktuális vízszintjeiről. A Hernád folyó magyarországi szakaszán az árvédekezés sikere nagymértékben függ a Ruzsíni tározó vízkormányozásától. A tározó előürítési lehetősége eléggé korlátozott. A terület esésviszonyai miatt a gyors lefolyás nem hagy időelőnyt, tehát még ha akarnának sem tudnának a jelenlegi helyzetben jelentős előürítést végezni. Az előürítés időbeni elkezdése érdekében szükség lenne egyrészt az előrejelzés fejlesztésére, a hidrometeorológiai állomások növelésére, másrészt megváltoztatni a tározó üzemeltetési szabályzatát, vagy valamilyen módon érdekeltté tenni az energiatermelőket abban, hogy a tározó maximális, üzemi vízszintje csökkentésre kerüljön és így maradjon egy nagyobb árvízi tározótér melyet az előürítés során fel lehet használni. Az előrejelzés és az abból adódó időelőny különösen azért fontos, mert a tározóban a vízszintet a tározó adottsági miatt naponta csak maximum 1 m-rel lehet csökkenteni, ami mindössze kb. 3,5 millió m

3-nek felel meg. Kérésünknek megfelelően 2004. július 31-én átfogó hidrometeorológiai és árvízi helyzetelemzést kaptunk a szlovák fél részéről. Jelenleg közös magyar-szlovák projekt van folyamatban, melynek célja a határokon átnyúló vízgyűjtő-gazdálkodási minta terv készítése a Hernád folyóra vonatkozóan az EU Víz Keretirányelvnek megfelelően A jövőben a kapcsolattartás fejlesztését az Európai Unió Víz Keretirányelvének megfelelően a határokon átnyúló vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésének ütemében kívánjuk fejleszteni. A Hidasnémeti mértékadó vízmércén bekövetkezett áradás intenzitása ismét igazolta Hernád folyón levonuló árhullámok torrens (hirtelen emelkedő) jellegét (2. ábra). A védekezésre való felkészülési idő most is minimális volt, tekintettel arra, hogy az I., illetve III. fokú készültségi fokozat elrendelése között csupán 10 óra telt el. Éppen ezért a védművek állapotának (fenntartottsága, kiépítettsége stb.) a sikeres árvízvédekezési munkák lefolytatásánál igen nagy szerepe van. Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő - ezen belül a Hernád menti - árvízvédelmi szakaszok fenntartási feladataira az elmúlt évtizedben egyre szűkösebb pénzügyi forrás állt rendelkezésre, amely a szükséges fenntartási, karbantartási munkák elmaradását eredményezte. Az elmaradt fenntartási, karbantartási munkák halmozódása a védvonalak védképességének csökkenéséhez vezetett és ezek a 2004. évi védekezési munkákat is nagymértékben megnehezítették. Az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a Hernád menti árvízvédelmi fővédvonal szinte teljes hosszban kikerült az állami kizárólagos tulajdoni kategóriából, ennek következtében a árvízvédelmi fejlesztési tervben jóváhagyott fejlesztési elképzelések megvalósítása még el sem kezdődhetett. Az 1989-es árhullám alkalmával megmutatkozott hiányosságokat is csak kis részben sikerült megszüntetni (pl. a mérai őrjáráson lévő magasság hiány), a védvonal hiányosságainak jelentős része továbbra is megmaradt. Az árvíz során mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KöViM), mind az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatósággal (OKTVF), mint felettes szervekkel a kapcsolat kiváló volt. A miniszter, a mi-