Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

526 Nagy László 6. Összefoglalás Az 1876. évi árvizek az egész Kárpát-medence egyik legnagyobb árvize volt. A Duna árvize végig söpört Bécstől Báziásig, csaknem minden öblözet víz alatt állt. Nemcsak a minden korábbit és későbbit meghaladó számú 347 db Kárpát-medencei (220 Duna-völgyi és 127 Tisza-völgyi) gátszakadás és a további 82 meghágás

1

0 alapján, de a kárt vagy az elöntött terület tekintve is azt lehet mondani, hogy a Kárpát-medence talán legnagyobb természeti katasztrófája játszódott le csaknem két hónap alatt, 1876 február-márciusban. A Duna mellékfolyói közül (a Tiszát nem számítva) a legnagyobb kiöntéseket és károkat a Vág és Nyitra folyó medencéi szenvedték. A Száva árvizéről a levéltárakban nincs adat, a horvát ügyeket ekkor már a kiegyezés értelmében önállóan kezelték. Kétségtelen tény, hogy a legszervezettebb védekezés Budapesten folyt, aminek eredményeként csak a Viktória gát szakadt át. Ezért nem túlzás a Pesti Napló március 29-i magasztos szavait idézni a budapesti árvízvédekezők munkájáról: „A dicséret és magasztalás minden szavánál hangosabban szól a budapesti férfiak vállvetett munkájának eredménye, melyre a főváros mindig büszkén fog hivatkozni, hogy a négy hétig tartó árvíz alatt, melyben három városrész víz alatt állt, több száz ház összedőlt s 19000 embert kellett rövidebb-hosszabb időre elszállásolni és élelmezni, hogy ennyi veszély és nyomorúság közepette Budapesten egy emberélet sem veszett el, és egy ember sem maradt födél és kenyér nélkül." IRODALOM Babos Z - Mayer L.: Ármentesítések, belvízlevezetés és lecsapolások fejlődése Magyarországon, Vízügyi Közlemények I. rész, 1939/1. II. rész. 1939/2. Földes Gy.: Felső-Csallóköz árvízvédekezésének története. A Társulat Emlékirata az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. 1896 GallaczJ.: Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. I. és II. Rész, Szent László Nyomda Részvénytársaság, Nagyvárad. 1896 Károlyi Zs. szerk.: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja, Vízügyi történeti füzetek 8. Budapest. 1975 Kada M., Horovicz B. : A központi árvíz-bizottmány jelentése az 1876-ik évi árvíz lefolyásáról. Pesti-könyvnyomda Részvénytársaság. 1876 Korbély J. : A Tisza szabályozása, Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadó, Debrecen. 1937 Kvassay J. -. A Duna- és Tisza-völgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statistikai adatok, Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság, Budapest. 1900. Kvassay J. : A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok, Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, 1913. Lászlóffy W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1982. Nagy L.: Árvízvédelmi gátak szakadásai. VA kutatási jelentés. Kézirat 2000 Nagy: Humán kockázat hidrológiai katasztrófáknál. Vízügyi Közlemények, megjelenés alatt. 2005 Országos Levéltár К172-1876-..., К173-1876-..., К 27-1876-,.. Tellyesniczky J.\ A Tiszavölgy árvizei és ármentesítése. Vízügyi Közlemények I füzet. 1923 Töry К.. A Duna szabályozása, Akadémiai kiadó Budapest 1952. Trattner J.: Jégszakadás és a Duna kiáradása Magyarországon, Miben, hol jelent meg, pótlandó 1838. Zawadowski A:. Magyarország vizeinek statistikája I.-II., M. Kir. Statistikai Hivatal, Budapest. 1891. Zrínyi J., László F. (szerk).: Vízgazdálkodásunk számokban. Műszaki kiadó, Budapest. 1961. 1

0 A meghágások közül 59-ről biztosan tudjuk, hogy nem volt utána gátszakadás