Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

524 Nagy László Annak ellenére, hogy néhány megye jelentése nem található a levéltárban, így is számos tapasztalat levonható a meghatározott károkból: - Az elöntött terület a Duna-völgyben 1 090 000 hold-ban (626 750 ha

5, 6267 km

2) adható meg. A Kárpát-medencében az összes elöntött terület 9372 km

2 (a mai Magyarország területének 10%-a), vagyis az 1876 évi árvíznél az elöntött terület 2/3-a a Duna völgyben volt. (vö. III. táblázat eredményeivel) - A károsodott hidak száma 376, melynek nagy része községi híd volt. - Az érintett (elöntött vagy csak a határa elöntött) települések száma 615. - Az árvíz következtében elhullott nagy állatok száma 1706, ami azt sejteti, hogy az állatokat időben kimenekítették. - Az összes károsodott épületek száma a Duna-völgyben 5316 db. Ez magába foglalja a városi több emeletes házakat és a vidéki paraszt házakat (V. táblázat). Minden természeti katasztrófánál, így az árvizeknél is az egyik legkényesebb kérdés az áldozatok száma. Az alispáni jelentések alapján a Duna-völgyben 32 halálos áldozat volt (Zawadowski szerint 59). A halálos áldozatokat tekintve az 1876 évi árvizek a harmadik legsúlyosabb következményekkel járó folyami árvíznek számítanak az 1838 évi dunai jeges és 1879 évi tiszai árvíz után (Nagy 2005). Gátszakadások számossága és a tönkremenetel mechanizmusa műszaki szempontból fontos, bár a számuk az 1876 évben talán legmagasabb volt a Kárpát-medence vízügyi történetében. A Kárpát-medencei gátak a felmérés szerint 347 esetben szakadtak, 220 esetben a Duna mellett, és 127 esetben a Tisza-völgyben. A 347 gátszakadás csaknem 2/3-a tehát a Duna-völgyben volt. A Belügyminiszter 1770. számú 1876 március 17-i rendeletében a károkat csak természetes mennyiségekben kérte és nem kért káröszszegeket. A károk meghatározásához két közvetlen korabeli forrást használtam fel. Az elhullott állatok értékének meghatározására Zawadowski (1891) adatai jó alapot biztosítottak. Az épületkárok vonatkozásában Ráczalmáson, 1876. április 27-én Tassy Béla m. kir. szolgabíró által a Fejér megyei árvízkárokra készített összesítése megbízható. Ezek szerint egy ház

6 átlagos kára 300 Frt-ra becsülhető, egy hold mezőgazdasági területen keletkezett átlagos kár 80 Frt-ban

7 adható meg. A károk számításánál kell figyelembe venni az azonnali helyreállítás költségét is. A Tisza-völgyi társulatok az árvíz utáni feltett körkérdésre 1568 000 Frt igényt adtak meg, ami az árvízi rongálások helyreállításához szükséges. Nem túlzás a Duna-völgyére ezen öszszeg másfélszeresét feltételezni. Ez tartalmazza a gátszakadások helyreállítását. A gátszakadások helyreállításánál 0,35 Frt/m

3 földmunka költséget lehet átlagosan figyelembe venni az időben. A földmunka térfogatának számítása átlagosan 4 méter magas, 4 méter korona szélességű, 1:2 rézsűhajlású töltéssel történt. 5 Másfélszerese, mint a III. táblázatban szereplő legmagasabb érték. 6 Nagy az eltérés a vidéki és a városi ház ára között. Viszonylag kevés 8-10000 Frt értékű városi ház, és annál több 300-1500 Frt értékű vidéki ház károsodott, illetve dőlt össze. 7 Hasonló eredményt mutat a békéscsabai károk felméréséből számított átlag kár is.