Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok 519 Bár az árvíz miatt elmaradt a Miniszterelnök február 25-i bécsi útja, de Őfelsége, a Miniszterelnök leveléből értesült a további dunai eseményekről március végén: „Legkegyelmesebb Úr! Folyó évi február hó 29-ről kelt, az árvízveszélyre vonatkozó legalázatosabb előterjesztésem folytatásául bátorkodom császári és apostoli királyi Felségednek hódolatteljesen jelenteni, hogy a Duna folyam vízárjának folytonos, habár lassú apadásával a vízveszély is folytonosan kevesbedett, s folyó hó 20-tól kezdve a Duna felső részén levő terület egész Bács megyei Bezdánig veszélymentes lett, valamint a Vág, Rába, Rábca folyók területei is. Budapest fővárosában a víz szintén teljesen leapadván, minden szükséges intézkedések megtétettek a víz által elborítva volt terek és helyiségek kitisztítására, valamint a közlekedések helyreállítására. Folyó hó 20-án azonban ismét új veszély állott be, különösen az Al-Dunán, a Bács megyei Palánkától Orsováig, mely vonalon több községek teljesen elöntettek, nevezetesen Novoszello, Villova, Plavna, Vaiszka, Bukin, Gyurgyevo. Nagyobb veszélyben forgott és forog Újvidék sz. kir. városa is, melynek környékén a védgátak, a Ferencz-csatornán levők kivételével, szétromboltattak... Általában a vízár 38 megyében 221 községet, 663 határt, 1239654 holdat borított el. 213 védgát és töltés, 239 híd romboltatott el, 3061 ház dőlt össze, 812 darab háziállat veszett el. A víz által károsultak 77800 frt állami, 22704 frt 50 kr magán segélyezésben részesíttettek. Tisza Kálmán Miniszterelnök" 1. ábra Esztergomi városháza az ár\>íz alatt (Víziigyi Mitzeum Levéltár és Közgyűjtemény szívességéből)