Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

516 Nagy László 5 óra 50 perckor beállott legmagasabb vízállás 24 láb 1 hüvelyk az egész éjen csekély hullámzás mellett változatlan maradt. Szombaton reggel 4 óra 45 perckor apadt fél hüvelykkel 24 láb fél hüvelykre, s azóta lassan bár, de folyton apad, átlag mondhatni óránként egy hüvelykkel. A főváros pesti oldalának a váci és soroksári védgátakon kívüli része egy ten­ger. A Ráczváros mélyebb részei, valamint a Víziváros a gróf Andrássy palotáig víz alatt áll. Ó-Buda Békásmegyer felől víz által felülről is elárasztatott, csak néhány magasabb fekvésű utca áll ki a vízből. Az ottani hajógyár és a Margitsziget, melyen az ár átvonult, egészen víz alatt állnak. Emberélet a fővárosban nem esett áldozatul. Ezen örvendetes tény, valamint az, hogy számos vagyon megmentetett, és általában a szerencsétlenség még nagyobb alakot nem öltött, valamennyi tényező ritka önfeláldozással és teljes egyetértéssel gyakorolt fáradtságos működésének köszönhető... A lakásaikból kihelyezett ínségesekről teljes mérvben gondoskodva van, biztos menedéken a főváros, számos nemes lelkű egyesek, a jótékony nőegyletek és más társulatok által minden szükségesekkel ellátatnak. A fővárosi lakosság minden fel­hívás nélkül azonnal adakozni kezdett s ma már 20000 frt-nál több gyűlt össze. Lel­kes segélyezése folyton növekszik, s főleg fokozódott ura s királya azon legkegyel­mesebb ténye folytán, mely szerint a budai legmagasabb várlakját is a hajlék nél­küliek részére felajánlani kegyeskedett. A közrend és csend egy percig sem zavartatott meg, mi a lakosság józan gon­dolkodásának és magatartásának annál fényesebb tanújele, minthogy a rendőrség nagy része még jelenleg is a menthető vagyon elhelyezésével foglalkozik, támogat­va a tűzoltók és a cs. és kir. katonaság számos csapatai által, mely utóbbiak közül főleg a pontonokon elfoglalt utász legénység megbecsülhetetlen szolgálatokat tett. Budapesttől fölfelé legelső sorban Újpest község forgott vízveszélyben és 54 ház össze is dőlt, emberélet azonban nem veszett el, úgy az életmentésre, mint élel­miszerek iránt mindennemű intézkedések a vész előtt, alatt és után megtétettek. A főváros közelében szintén nagyobb veszély érte Szentendre, Bogdány, Viseg­rád, valamint Szigetmonostor, Kalász, Pomáz, Pócsmegyer helységeket is. Ezen te­rület megmentésére és élelemmel való ellátásával Luppa Péter képviselő mint kor­mánybiztos küldetett ki. Vácott noha a nagy árvíz folytán nagyobb vízveszélytől lehetett félni, csupán a város alantabb fekvő részei lettek elöntve. A kár azonban nem jelentékeny. Esztergom város is nagyobb veszélynek volt kitéve, a város alacsonyabb részeiben 400 ház lett vízzel elborítva, 8 ház beomlott, a vízkárosultak a bíbomok - hercegprímás által kiválóan segélyeztetnek. Ezen kívül részükre 2000 frt állami segély is küldetett. Nagy-Maroson szintén nagy volt a veszély, mely azonban a jég lezajlásával csakhamar megszűnt. A lehető legnagyobb veszély Komárom városát fenyegette. A város nagy része tényleg el is lett árasztva, több ház bedőlt és az ottani hidakon is jelentősebb rongá­lások történtek... Nem csekélyebb veszély fenyegette és fenyegeti még most is Komárom me­gyét, különösen annak Csallóközi részét, ahol 22 község és az udvardi járás, mely­ben 5 község víz alatt van. A szükséges intézkedések meg vannak téve.

Next

/
Thumbnails
Contents