Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban

506 Gulyás Pál 4.4. Lányai-csatorna A Lónyai-csatorna (1. ábra) Rotatoria és Crustacea állománya a vizsgált szelvényben szegényes volt. A vizsgálatsorozat idején 49 faj (28 Rotatoria, 13 Cladocera, 8 Copepoda) előfordulását jegyeztük fel. Egy-egy vizsgálat alkalmával mindössze 2-10 fajt mutattunk ki, melyek legtöbbje az eutróf, szerves anyagokkal közepesen szennyezett lassú áramlási sebességű, ill. állóvízben élő domináns faj: Brachionus angularis, В. budapestinensis, В. diversicornis, Polyarthra vulgaris, Bosmina longirostris, Chydorus sphaericus, Moina micrura, Simocephalus vetulus, Acanthocyclops robustus. Néhány ritka fajt is találtunk (Megafenestra aurita, Ectocyclops phaleratus, Eucyclops macruroides), melyek száma az évek során fokozatosan csökkent. A kis faj szám kis egyedszámmal párosult, aminek oka a csatorna vizének szennyezettsége. 1996-ban az állatok egyedsűrűsége csupán 156-938 ind./lOOliter, 20002001-ben pedig 138-1736 ind./lOOliter között változott, melynek nagy részét szinte minden alkalommal az evezőlábú rákok naupliusz és kopepodit lárvái tették ki. Csupán egy alkalommal 2001 júniusában fordult elő az, hogy a Bosmina longirostris ágascsápú rákfaj egyedeit nagyobb egyedszámban találtuk (854 ind./100 liter), ekkor azonban ez a faj a többi holtágban is nagymértékben elszaporodott. A Zooplankton állományok összetételében és egyedsűrűségében a csatorna vizében nem tudtunk számottevő eltéréseket kimutatni a cianid szennyezést követően. Az azt megelőző évek vizsgálati eredményeivel szemben elsősorban a ritka fajok száma csökkent. 5. Összefoglalás Az 1996-ban végzett vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján megállapítható, hogy a Cladocera állományok faji összetétele lényegesen gazdagabb volt, mint a Copepodáké. Számos ritka faj előfordulását is feljegyeztük. Ezek elsősorban a sekély vizekben (János-tó, Marót-zugi-Holt-Tisza, Kacsa-tó) és ott fordultak elő, ahol tartós kisvízi állapotok alakultak ki. A Tiszában Tiszabercelnél nyár elején pl. Bosmina longirostris tömegprodukciót találtunk. Ez a jelenség eutrofizációs hullámok kialakulását mutatja a folyónak ezen a szakaszán, ahol még érződik a tiszalöki duzzasztó hatása. Egyes Cladocera fajok előfordulása egy-egy víztérre jellemző, ami a biomonitorozás szempontjából fontos lehet. A Copepodák faj száma lényegesen kisebb volt, de alkalmanként (különösen tavasszal) egy-egy faj, vagy annak naupliusz és kopepodit lárvái nagy egyedsűrűségű állományokat alkottak. A 2001-ben végzett vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján ezzel szemben az volt megállapítható, hogy a Rotatoria állományok faji összetétele volt a leggazdagabb, amit a Cladoceráké, majd a Copepodáké követett. Ritka fajok előfordulását is feljegyeztük, de azok száma ebben az évben kevesebb volt, mint korábban.