Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban

A Rotatoria és Crustacea plankton biodiverzitás monitorozása a ... 503 E. serrulatus (Fischer) + + + + + + + + E. speratus (Lilljeborg) + + Macrocyclops albidus (Jurine) + + + + + + + + Megacyclops viridis (Jurine) + + + + Mesocyclops leuckarti (Claus) + + + + + + + + + + Thermocyclops crassus (Fischer) + + + + + + + + + + T. dybowskii (Landé) + T. oithonoides (Sars) + + + + + + + + + előforduló fajok száma (db): 8 9 10 9 10 7 11 8 6 8 előforduló összes faj száma (db): 35 43 48 61 35 55 66 49 22 51 4. Az eredmények értékelése Az 1996-ban, 2000-ben és 2001-ben végzett vizsgálatok során összesen 108 Rotatoria és Crustacea faj jelenlétét állapítottuk meg. Ezek közül 50 Rotatoria, 38 Cladocera és 20 Copepoda. A cianid szennyezés előtti és utáni vizsgálatok során talált közös fajok száma 34, melyek közül 20 Cladocera és 14 Copepoda. 1996-ban 14 olyan fajt találtunk, amelyet később nem, ezzel szemben 2000-ben és 2001-ben 10 olyan újabb faj került elő a mintákból, amelyeket korábban nem jegyeztünk fel. A Rotatoria plankton vizsgálata később kezdődött, előfordulásukkal kapcsolatban hasonló összeállítás ezért nem áll rendelkezésünkre. Az összesített fajlistából látható, hogy az 1996-ban talált fajok száma 48, míg 2000-ben és 2001-ben 42 fajt találtunk. A fajszám tehát gyakorlatilag nem változott a mintaterület vizsgált víztereiben, de az állományok faji összetételében már 2000-ben is jelentősebb változások következtek be. A domináns fajok többnyire ugyanazok maradtak, a változásokat az ún. kísérő fajok részbeni kicserélődése, valamint az jelenti, hogy több közülük ebben az utóbbi két évben nem került elő a mintákból. 4.1. Tisza A tiszaberceli és a balsai szelvényben (1. ábra) összesen 47 taxon előfordulását jegyeztük fel. A legnagyobb egyedsűrűségű állományokat a nyári hónapokban a kerekesférgek alkották, melyek közül az eutróf vizekre jellemző fajok (Brachionus angularis, В. budapestinensis, Filinia longiseta, Polyarthra vulgaris) voltak a dominánsak. A plankton rákok többsége a Tisza vizére jellemző domináns faj volt (Bosmina longirostris, Chydorus sphaericus, Daphnia longispina, Disparalona rostrata, Acanthocyclops robustus, Cyclops vicinus, Eucyclops serrulatus, Thermocyclops crassus), de vannak közöttük olyanok is, amelyek ritka előfordulásúak, elsősorban nem planktonikus életmódúak, a planktonba bemosódással kerülhettek (Alona costata, A. quadrangularis, Alonella nana, Ceriodaphnia megops, C. quadrangula, Graptoleberis testudinaria, Macrothrix laticornis, Eucyclops macruroides, E. speratus). Ez utóbbiak előfordulási aránya az előző évekkel szemben 2001-ben