Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban

498 Gulyás Pál A Tisza Tiszabercel-Balsa közötti szakaszán található vízterekben 1996-ban 2000-ben és 2001-ben minőségi és mennyiségi vizsgálatokat végeztünk. A 200l-es vizsgálatsorozat aktualitását a 2000. januárjában és márciusában a Felső-Tisza vízgyűjtőjén bekövetkezett romániai eredetű cianid- és nehézfém-szennyezések adták. Vizsgálatainkat 2001-ben a planktonikus kerekesférgek (Rotatoria) állományainak a meghatározásával is kiegészítettük. 1. Irodalmi áttekintés A magyarországi folyó és állóvizek korábbi Zooplankton vizsgálati eredményeinek az áttekintése során az derül ki, hogy a Tiszát és mellékfolyóit, továbbá a holtágait, kubikgödreit és a Kiskörei-tározót a korábbi években részletesen tanulmányozták. A Tiszára vonatkozó első közlemények Dadaytól (1888, 1891) és Ébertől (1955) származnak. A kubikgödrök vizsgálati eredményeit Varga (1928, 1930) közölte. A folyóról és annak holtágairól a legrészletesebb adatokat Megyeri (1957, 1961, 1970, 1971, 1972) tette közzé. Középső szakaszáról Bancsi (1976) jelentetett meg közleményeket, az üledékében élő Rotatoria és Entomostraca faunáról pedig Bancsi- Hamar (1981) és Zsuga (1981, 1997) számoltak be. A Tiszán és mellékx'ízfolyásain 1992-ben végzett rendszeres Rotatoria és Crustacea vizsgálatok eredményeit Gulyás-Bancsi-Zsuga (1995) ismerteti. Az 1992 óta rendszeresen vizsgált 12 szelvény (Tiszabecs, Vásárosnamény, Záhony, Balsa, Tiszalök, Polgár, Tiszafüred, Kisköre, Szolnok, Tiszaug, Mindszent, Tiszasziget) különben megegyezik a ciánszennyezés után végzett vizsgálatok mintavételi helyeivel. A vizsgálatsorozat eredményeinek összegzéseként megállapították, hogy a folyóra általánosságban a planktonikus elemek dominanciája jellemző. Az előfordult taxonok nagy száma (összesen 181 Rotatoria, 28 Cladocera és 8 Copepoda) is említést érdemel. A Zooplankton társulások faji összetétele 2-5-ször gazdagabb, mint a vízgyűjtő többi vízfolyásáé. A Tisza Zooplankton faunájára az euplanktonikus szervezetek a jellemzőek, melyek nagy része kozmopolita, jól alkalmazkodó faj. A Zooplankton mennyiségi és minőségi alakulása szerint a Tiszán több szakasz különíthető el. Tiszabecs és Záhony között kis egyedsűrűség és kevés fajszám jellemző. Tiszalök és Kisköre térségében a duzzasztás hatására gazdag Zooplankton állomány fejlődik ki. A Szolnoktól Tápéig tartó szakaszon az évszakos ritmusnak megfelelően alakul a kerekesférgek és plankton rákok egyedsűrűsége. Előfordulásuk gyakorisága alapján a Tisza endogén plankton elemeinek tekinthetők a kerekesférgek közül az Anuraeopsis fissá, Brachionus angularis, Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus, f. amphiceros, Filinia longiseta, Keratella cochlearis cochlearis, Keratella cochlearis tecta, Polyarthra dolichoptera,