Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé

A közösségi vízgazdálkodás felé 47 11. ábra. A talaj- és rétegvizek lehetséges kapcsolata. (Liebe P.-Major P.-Nappal F. OVK. 1984) Az élni akarás kényszerítette ki az ármentesítést, és ennek végrehajtása adott alapot a népesség gyarapodásához (/. és 14. ábrák). Ebből következett az ármentesítés elsődlegessége, és a folyók hasznosításának halasztása. (Beszédes József sikertelenül érvelt a sorrend megfordítása mellett.) Az elmúlt másfél évszázad során az árvíz- és jéglevezetés, valamint a hajózás érdekében végzett folyószabályozásokkal mintegy kétharmadára rövidítették folyóink hosszát, és egyes vízfolyás-szakaszok - ma „természetesnek" minősülő - mesterséges, ásott mederben kezdték újkori életüket. Az egyidejűleg megépített, több mint 4000 km összhosszúságú árvízvédelmi töltés új árvízi medret alakított ki, magába foglalva a hullámteret is. A folyószabályozásokról a VII. táblázat tartalmaz adatokat. A hullámterekre, amelyeknek elsődleges funkciója az árvizek levezetése, három jelentős igény irányul. A szociális jellegű igények (üdülés, hobbi-kertészkedés, zöld turizmus, vízi sport, fürdőzés, stb.) a területi aránynál lényegesen nagyobbak és erősödnek. Számottevő a gazdasági hasznosítás igénye, mind a növény- és állattenyésztést, mind az erdőgazdálkodást illetően. És indokolt az a természetvédelemi