Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

A települési csapadékvíz-elhelyezés időszerű problémáiról 431 - Gazdasági haszon a méretek csökkenésén keresztül, - A kettős záportározás megfelelő alkalmazásával a csúcsvízhozam még a preurbanizációs időszak csúcsvízhozama alá is csökkenthető; ez a túlszabályozás a vízgyűjtő alsó részén később kialakítandó városrészek számára lehet hasznos, ugyanakkor a befogadó szempontjából is potenciális hasznot jelenthet, A többletköltség minimális, csak a gondosabb tervezés / modellezés pluszköltségét jelenti. 2.1. A városi lefolyás integrált kezelése Az utóbbi két évtizedben megváltozott a csapadékvíz (mennyiségi) kezelésének szempontja, a „szabaduljunk meg tőle minél gyorsabban" szemléletét felváltotta az „amilyen lassan csak lehet" nézet, természetesen az elöntési problémák elkerülésével ( Vaes-Berlamont 2004). Ezzel egyidejűleg egyre inkább felértékelődött a csapadékvíz, mint készlet, és felhasználása helyi, nem-ivóvíz minőséget igénylő célokra ma már terjedőben van. Másrészt a belvárosi területeken a burkolt felületekről a csapadékvíz túlzott elvezetése következtében a csökkenő talajvíztükör miatt is célszerű volt megoldást találni a talaj vízpótlásra, és lehetővé tenni a csapadékvíznek a korábbinál nagyobb arányú beszivárgását. Ezt követte a városi lefolyó vizek szennyezettségének felismerése, és olyan módszerek kidolgozása, melyek mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javulást hoztak. A városi lefolyás csökkentésére és késleltetésére alkalmazott módszerek alapvetően két csoportba sorolhatók (

Gayer 1989): - a keletkezés helyén történő (vagy közmű előtti szabályozás); - alvízi (vagy közművi szabályozás) a csatornahálózat valamely pontján (4. ábra). 2.1.1. A keletkezés helyén történő szabályozás. A csapadékvíznek a keletkezés helyén illetve a felszíni lefolyás szakaszában történő szabályozása egyfajta eszköz a természeti készletek fenntartható használata szempontjából, mert mérsékli a csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep terhelését, továbbá lehetővé teszi az ivóvíz felhasználás csökkentését, ezáltal beruházási és fenntartási költségcsökkenést eredményez. Számos fejlett európai országban támogatják, vagy éppen kötelezően előírják alkalmazását, Hollandiában például a 2004-ben életbe lépő flamand csapadékcsatornázási irányelv főleg a helyi megoldásokat helyezi előtérbe (Vaes-Berlamont 2004). Ez a mennyiségi és minőségi szempontokat figyelembe vevő szabályozás a természetes lefolyást igyekszik közelíteni. Forrásszabályozásnak is nevezik (source control) a keletkezés eredetének közelében történő alkalmazása miatt. A keletkezés helyén történő szabályozás lehet végleges elhelyezés, illetve lefolyás-késleltetés. Az elhelyezés többnyire beszivárogtatást jelent. Feltéve, hogy a talaj megfelelő és a vízminőség is jó, a beszivárogtatás talajvízdúsítást eredményez és a településen áthúzódó vízfolyások alap-vízhozamának fenntartásához is hozzájárul, ugyanakkor azok árvízi kockázatát csökkenti, ill. vízminőségét javítja. A keletkezés