Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 427-4. füzet A TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-ELHELYEZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁIRÓL DR. GAYER JÓZSEF A világban tapasztalható jelenségek közül az urbanizáció a gazdasági-társadalmi fejlődés elkerülhetetlennek látszó folyamata. Míg 1800-ban a Föld lakosságának csak egy százaléka élt városokban, az ipari forradalom következtében kialakult agglomerációk egyre nagyobb tömegeket vonzottak (vagy a körülmények kényszeríttették őket áttelepülésre). így 1970-re ez az arány már elérte a 30%-ot és az ezredfordulóra megközelítette az 50%-ot. 2030-ra, a várhatóan több mint 8 milliárdos népesség 60%-a fog városokban lakni (UN 2003). A harmadik évezred kezdetén a Föld 389 városának lakossága érte el, vagy haladta meg az egymilliót, közülük tizenhat pedig úgynevezett megavárossá vált, tízmilliónál több népességgel. Magyarország lakosainak (10 millió 142 ezer fő) 28,6%-a 100 000 főt meghaladó méretű nagyvárosban, 30,3%-a 10 000-100 000 fő közötti városban, 33,55%-a 1000-10 000 fős településen él a KSH 2003. január 1-jei adatai szerint. Ha a 10 000 főnél valamivel kisebb kisvárosokat is figyelembe vesszük 63%-ra tehető a városokban és 37%-ra a községekben és kistelepüléseken élők aránya. Hazánkban a városias területek kiterjedésének mértéke növekszik az agglomerációs gyűrű fejlődésével, mely jelenség elsősorban Budapest környékén szembetűnő. Itt, bár a főváros közigazgatásának határán belüli népesség csökken, de a környező településekbe irányuló kiköltözések hatására, valamint az életszínvonal javulásával járó fejlesztések következtében a korábban falusias környezet urbanizált formát ölt és egy kb. két és félmilliós agglomeráció alakult ki az elmúlt évtizedekben. Hasonló tendenciával jár a vidéki városok körüli zöldmezős beruházások, ipari parkok, bevásárlóközpontok létrehozása is. A városiasodás a kezdetektől sokféle szakismeretet igénylő vízgazdálkodási feladat megoldását kívánta. A változás ma már olyan mértékű, hogy a települések a vízgyűjtő-gazdálkodás meghatározó tényezőivé váltak. A városok jelentős vízigénnyel lépnek fel, úgy a lakosság, mint az ipar koncentrációja miatt, melynek kielégítéséhez gyakran távoli területeken lévő vízkészleteket vesznek igénybe. A kibocsátott nagymennyiségű szennyvíz pedig a befogadót szennyezi, veszélyeztetve az alvízi használatot. A csapadékvízből származó lefolyás gyakran szennyezettebb, mint a háztartási szennyvíz, a felszíni lefolyás során, vagy a csatornában korábban leülepedett és ekkor felszedett anyagoktól. A városi területeken az eredetileg természetes vízgyűjtő, az emberi beavatkozás hatására jelentősen módosul, mennyiségi és minőségi változásokat vonva maga után a hidrológiai körfolyamatban. A legjelentősebb változást a burkolt, vízzáró felületek A kézirat érkezett: 2004.VII1.10. Dr. Gayer József oki. gépészmérnök. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, szakmai tanácsadó.