Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 411 VIII. táblázat A ritkán jelentkező árvizek előfordulási valószínűsége a tervezési időszakokban (Hankó-Kiss 2005) Az átlagosan n évenkénti esemény valószínűségei A tervezési idő tartama (t) Az átlagosan n évenkénti esemény valószínűségei 10 30 50 Az átlagosan n évenkénti esemény valószínűségei év alatt Az átlagosan n évenkénti esemény valószínűségei a mértékadó esemény bekövetkezésének valószínűsége év % % 60 6,97 51,45 88,55 97,30 60 1,67 15,50 39,66 56,92 60 0,42 4,12 11,86 18,98 80 5,85 45,27 83,61 95,09 80 1,25 11,82 31,43 46,68 80 0,26 2,57 7,51 12,21 100 5,45 42,90 81,39 93,93 100 1,00 9,56 26,03 39,50 100 0,18 1,79 5,26 8,61 150 4,90 39,49 77,85 91,89 150 0,67 6,50 18,26 28,55 150 0,10 1,00 2,96 4,88 1000 3,89 32,75 69,59 86,25 1000 0,10 1,00 2,96 4,88 1000 0,002 0,0250 0,0750 0,12 és ismeretterjesztése. Az árvizek nem esetleges katasztrófa események, hanem éghajlati és földrajzi adottságainknak rendszeresen ismétlődő, szükségszerű következményei. Olyan természeti jelenségek, amelyeknek veszélyes mértéke bármelyik évben kialakulhat; de ugyanakkor az időjárásnak, olyan termékei, amelynek a viselkedését a tapasztalatok illetve a tudományos elemzések gyarapodásával egyre jobban megismerjük. Tudatosítani kell azonban azt is, hogy a rendszerességet (az ismétlődés idejét és a mértéket) ma még jelentékeny bizonytalansággal lehet csak számszerűsíteni, és a statisztikai jellemzők csak sokévi átlagokat fejeznek ki. A VIII. táblázat (Hankó-Kiss 2005) bemutatja, hogy egy valamely ritka esemény, így pl. a „száz évenként egyszeri árvíz" bekövetkezési valószínűségének igen széles az 5%-os kockázatú konfidencia sávja, jelesül 0,18%-kal és 5,45%-kal határolódik. Ez azt jelenti, hogy ilyen mértékű árvíz már közel húsz éven belül jelentkezhet, de ötszáz évig is elmaradhat. Még kevésbé pontosan valószínűsíthető az időjárási helyzettől nagymértékben függő elöntés és a károkozás, aminek helyét, idejét és mértékét már többféle emberi tényező is befolyásolja. Az ártéri lakos és a gazdálkodó illetve a fejlesztési döntéshozó általában élet-távra, illetve rövidebbhosszabb tervezési időszakra mérlegel. A kockázataik elemzéséhez a véletlen ese-