Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében
Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 399 alakulnak ki; és a szélesebb hullámtereken az esés alig mérhetőre csökken, a szűkületekben pedig a deciméteres értéket közelít. A viszonylag sűrűn elhelyezett árvízi vízmércék bevonásával számított „helyi" vízszinesések igen jelentékenyen eltérnek egymástól és a „szakasz" átlagoktól, és pedig olyan módon, hogy a bekövetkezett változások hosszmenti elrendeződése meglehetősen szorosan követi a víztükör szélesség és az áramlási középsebesség alakulását. A kis esések miatt a Duna és a főbb mellékfolyók duzzasztó hatása igen hosszú (esetenként több száz km-nyi) szakaszon érvényesül, és árvizek idején a széles (helyenként több km-nyi) hullámtereken hatalmas víztömegek tározódnak. A fő és a mellékfolyó kapcsolatának változatosságát, és kétirányúságát szemléltető 14. ábra (Márfai 1978) figyelmeztet egyben az átlag értékek szabatos értelmezésének fontosságára is. Jelentősen bővíti a Tisza viselkedésére vonatkozó ismereteket az V. táblázat (Bezdán 2002) tartalma; az elmúlt száz év közel másfélezer árhullámának 12%-a nagy árvíz volt, és ezek 63%-ának a tetőzési idősora a magyar szakaszon fejeződött be. Külön figyelmet érdemel, hogy az összes árhullám 84%-a a mellékfolyók és a Duna duzzasztó hatására alulról felfelé haladva tetőzött. A Tisza három szakaszán a tetőzések „haladásának" főbb jellemzőiről a - Gajdos (1996) adataiból szerkesztett - 15. ábra tartalmaz értékszámokat (/-(nap) a két szelvény közötti átlagos időkülönbséget, í aí szórását, w pedig a haladási sebességet jelenti). Az ábráról leolvasható például, hogy Tokaj és Szeged között a tetőzések időpontjának különbsége 3 és 24 nap között változott, és valószínű, hogy ez a tartomány a közeljövőben nem szűkül. A Szeged-Szolnok közötti szakaszra az ábra jelzi a „felfelé" haladó tetőzést is. Idö (nap) t(nop) =T(Mok6)-T(S2olnok )^ Maros(Mak6 )_ Tisza(Szeged ) 14. ábra: A Tisza és a Maros tetőzésének időkülönbségei (Márfai 1978) Figure 14. Time différences between the peakings of the rivers Tisza and Maros (after Márfai, 1978)