Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

Ar\'ízi kockázat a Tisza vízrendszerében 395 A síkvidékek laza szemszerkezetű és kis esésű folyómedrei esetében az árvízi vízjárás adottságai gyökeresen megváltoznak. A lefolyás áramlástani tényezői (a meder alakításával, a vízszinesés és a vízállás változtatásával, és a mellékfolyókhoz csatlakozással) a vzhozamgörbe áradási és apadási ágát egymástól elválasztják. Az így kialakuló árvízi hurokgörbe néhány jellemző példáját és típusát a 9-10. ábrák mutatják be. Az összefüggés időbeli változását a Vízügyi Közleményekben a közelmúltban megjelent ábra szemlélteti (Szlávik 2003, 3. ábra). A hurokgörbék két változó kapcsolatának időbeli alakulását mutatják be. Szemléltetik a folyamat irányváltásait; a vízhozam-vízállás esetében rávilágítanak a lefolyás energetikai változásaira. Az árhullám pillanatnyi helyzetei sok tényező véletlen eredői. A Vízügyi Közlemények 2003. évi 4. számában megjelent szolnoki hurokgörbesorozatra (Szlávik 2003, 3. ábra) és a szegedi hurokgörbéket bemutató 10. ábrára tekintve kézenfekvő az a következtetés, hogy Szolnoknál elsősorban a főmederbeli tényezők (az érkező hozam, a morfológiai adottságok és ezek időbeli változásainak) szerepe a meghatározó, míg a szegedi, látszólag kaotikus kép egyértelműen utal a "külső" tényezők (Duna, Maros) energiafolyamatainak meghatározó befolyására. A "hurokgörbék" érzékeltetik a jelenség véletlenszerűségének mértékét, és felhívják a figyelmet a determinisztikus hidraulikai modellek alkalmazásának bizonytalanságaira. A 11. ábra három jellemző szelvényre (a Tisza tiszapüspöki, a Duna nagymarosi és a Bodrog sárospataki) a szelvényterület, a vízszínesés és a középsebesség szerinti fel11. ábra: A vízszinesés és a mederváltozás együttes hatása a vízhozamgörbe alakulására (Szesztay 1966) Figure 11. Combined effect of surface slope and channel changes on the changes of the flow rating curve (after Szesztay, 1966)