Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 365 6.6. Az árvízi tetőzés lehetséges maximuma Budapestnél Az 1501. évi árvíz egyrészt alapjaiban cáfolja azt a felfogást, hogy az árvízszintek egyre emelkednek, másrészt bizonyítja, hogy száz év többé-kevésbé homogénnek mondható adatsorai nem elégségesek „mértékadó árvízszint" meghatározására. Örülnünk kell annak, hogy a Duna viszonylatában ismerjük egy ötszáz évvel ezelőtti árvíz magasságait Passau és Bécs között. Ez az árvíz viszont szinte kötelezően előírja, hogy a Duna magyarországi szakaszán levő árvédelmi rendszer biztonságát újraértékeljük. Lehetetlen, hogy Budapest, az ország fővárosa, az ország legnagyobb értéket képviselő védett területe ne legyen teljes biztonságban,. AIX. táblázatban összeállítottuk az eddig észlelt legmagasabb jeges és jégnélküli árvizek tetőző magasságait. Ha Lászlóffy (1941) „ijesztő meglepetésnek" nevezte az 1940. III. 18-i árvízszintet, mert „a legutóbbi 200 évben 800 cm-t meghaladó árvíz mindössze 8 esetben fordult elő", akkor nem kis meglepetés, hogy az azóta eltelt 65 év alatt már 4 árvíz volt 800 cm-nél magasabb. Még ijesztőbb, hogy a 2006. évi árvíz magassága elérte az 1775. évi jeges árvíz szintjét, mely a harmadik legnagyobb jeges árvíz volt Budapestnél. Az 1501. évi árvíz és az eddigi rendkívüli árvizek ismeretében (IX. táblázat) megpróbáltuk különböző úton becsülni a Budapestre várható rendkívüli árvízszintet: - az 1501. évi árvíz tetőzése (14 000 m

3 s1) a Q-H görbe alapján 1050 cm körüli érték; - az eddig észlelt legmagasabb 1501. évi árvíz ausztriai jelölt magasságait és a becsült 14 000 m

3 s"

1 vízhozamot figyelembe véve a VITUKI Vízjelző Szolgálatának lefolyás-szabályozási és előrejelzési modelljével számolva (Ganzer szóbeli közlése), Budapestre 1045 cm a várható vízállás; ha az 1954. évi árvíz a Traun és Enns 1899-ben szállított vízhozamaival növelt tetőzéseit (4. ábra) fogadjuk el mértékadónak és csatlakoztatjuk az 1501. évi bécsi árvízszinthez, a budapesti tetőzés így becsült értéke 930 cm körüli (19. ábra); - ha viszont a 2002. évi vízállás-idősort helyezzük át a bécsi szelvénybe (4. ábra), akkor a budapesti tetőzés becsült értéke 970 cm körülire adódik (19. ábra). A becslés eredményei elég széles sávban helyezkednek el, de arra feltétlen rámutatnak, hogy Magyarországon az eddigieknél lényegesen magasabb árvizekre lehet számítani. Ezt a becslést alátámasztja az a tény is, hogy az 1954. évi árvíz utáni négy nagy árvíz úgy ért el maximumokat Magyarországon, hogy a Bécs feletti szakaszon mindegyik kisebb volt az 1954. évinél. Budapest árvédelmi vonala igen nagy értékeket véd, ezért a biztonságot 150 cm-rel, mint a jégveszélyes szakaszok minimális biztonsági értékével növelve, legalább a lánchídi vízmérce szerinti 1200 cm-es árvízszintre kellene kiépíteni a főváros védvonalát.