Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 363 Passaunál 118 cm-rel haladta meg az 1954. évi maximumot, és 220 cm-rel a második legnagyobb 1899. évit. Strudennél 1899-ben 320, 1954-ben 325 cm-rel, ill. Bécsnél 1899-ben 134, 1954-ben 139 cm-rel tetőzött magasabban az 1501. évi árvíz (VIII. táblázat). Az 1501. évi árvíz bécsi tetőzését nyilván csökkentette az a körülmény, hogy abban az időben sem a bécsi medence, sem a Duna Pozsony alatti szakasza, elsősorban a Kisalföld megfelelő magasságú gátakkal nem volt védve, így ezeken a területeken az árvíz szétterült, a bécsi szelvényben a leszívó hatás már érvényesült. A Kisalföldet sújtó 1501. évi árvízre utaló feljegyzést eddig nem sikerült találni. Viszont az 1569. évi XXI. tc. elrendelte a Csallóközben a gátak megemelését, „mivel a Dunának gyakori és igen nagy kiáradásai köztudomásúak, amelyek ebben és a múlt évben is az egész Csallóköz szigetnek kárt okoztak. Jövőre az ilyen károknak az elhárítása szükséges, hogy a régi gátakat és töltéseket, amelyek a vízkiöntést feltartóztatták, de elromlottak; ismét kijavítsák és némely helyen megújítsák" (Filotás 2005/ Nem ismerhetjük az 1501. évi árvizet okozó csapadék mennyiségét és területi eloszlását. Engelhartszell és Struden kiemelkedően magas vízállásai azonban arra engednek következtetni, hogy a Pozsony feletti mindhárom vízgyűjtőn volt nagymennyiségű csapadék és az általa kiváltott áradás, de a legtöbb vizet mégis az Inn torkolata alatti mellékfolyók (Traun, Enns) szállíthatták. A XXI. századi Magyarország számára nyilván a Pozsony alatti Duna-szakasz, ezen belül is elsősorban Budapestre várható legnagyobb vízállások lényegesek, különös tekintettel arra az esetre, ha a Bécs feletti Duna-szakaszon az 1501. évi árvíz tetőzései következnének be. Véleményem szerint erre a kérdésre csak egy részletes feltáró kutatás adhat (többé-kevésbé reális) választ. Viszont azoknak, akik a közvéleményt azzal nyugtatják, hogy a Duna magyarországi szakaszán, beleértve Budapestet is, az árvízvédelmi művek magassága megfelelő, arra hívom fel a figyelmét, hogy az 1501-es árvizet a jelenlegi töltésmagasságokkal kivédeni szinte lehetetlen. Az 1501. évi rendkívül magas árvíz kapcsán le kell szögezni, hogy - az előfordulását ugyan 3000 évre becsülték, de ez nem zárja ki, hogy akár a közeljövőben is, bármikor hasonló magasságú árvíz ne következzen be (elég csak a 18. ábrára pillantani és látható, hogy már 1595-ben bekövetkezett egy rendkívül magas árvíz, mely Passaunál alig maradt el az 1501. évitől); - a dunai árvízvédelmi vonalak ilyen magasságú árvizekre nincsenek kiépítve; - a dunai rendkívüli magas árvizek legtöbbje július-szeptember között jelentkezett, vagyis elsősorban az eső és kevésbé a hóolvadás következményeként; - a vízgyűjtőterület benőttsége, az erdős területek nagysága, hosszantartó vagy nagy csapadékok esetén, számottevően nem befolyásolja a lefolyást (Kresser 1955), pontosabban a rendkívüli magas árvizek kialakulását. A Duna vízgyűjtőjén 1501-ben biztosan nagyobb volt az erdős terület, mint a XX. század második felében, mégis a csapadékból (esőből) rendkívüli árvíz alakult ki. Természetesen nem tudjuk, hogy összességében mennyi volt az erdők visszatartó, lefolyáscsökkentő hatása, de az 1954. évi árvíz okainak vizsgálatánál Kresser