Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

360 Stelczer Károly - a gátszakadás nélküli tetőzések értékeit csak az 1954. évi árvíz után kezdték becsülni; - a XX. század első felében a Bécsi-medencét és a Morvamezőt bevédték, a század második felében pedig a vízerőmüvek sorozata épült meg a Dunán, melyek lényegesen befolyásolták az árvizek tetőzését.. Az „árvizek egyre emelkednek", elég széles körben elterjedt elmélet (alapja a hegyvidéki erdőterületek zsugorodása, az éghajlatváltozás) tarthatatlanságát egyedül a Duna árvizeinél lehet egyértelműen bizonyítani. Ugyanis Bécs felett a Duna egységes, kétoldalt hegyekkel határolt mederben folyik. Ez lehetőséget adott, hogy a „történelmi árvizeket" több szelvényben is megjelöljék (18. ábra). így jelent meg az 1501. augusztusi rendkívül magas jégmentes árvíz, mely cáfolja az „egyre emelkedő árvizek" elméletét, és megerősíti azt a megállapítást, miszerint száz év árvizeinek megfigyelt alakulása nem elégséges egy ezer éves árvíz meghatározására, de még becslésére sem. A 18. ábrán jól látható, hogy 1595. márciusában még egy árvíz volt, mely szintén lényegesen magasabb volt az 1954. évi árvizeinél. 18. ábra. Az 1501. évi árvíz magassága Figure 18. The height of the flood of 1501 6.5. Az 1501. évi árvíz Ötven évvel az 1954. évi, ma már mondhatjuk történelmi árvíz után - ismerve az újabb és újabb rekordmagasságokat elérő 1965., 1991., 2002. és 2006. évi magyarországi árvizeket - egyetérthetünk Károlyi (1955) akkori megállapításával, hogy „az 1954. évi árvíz egyáltalán nem tekinthető egyedülállónak, és megismétlődésével, illetőleg túlhal adásával a legkomolyabban számolni kell".