Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 357 A 16. ábra alapján egyértelműen megállapítható (Bartháné-Bartha 1993), hogy a dunaremetei tetőző árvizek a gönyűiekhez képest egyre magasabbak. A kü­lönbségek alapján az is egyértelmű, hogy a dunaremetei árvízszintek emelkedésé­nek üteme az 1975. évi árvíz óta fokozódott. Vagyis a szigetközi ár\'édelmi töltések újabb, nagymértékű emelése elkerülhetetlen lett volna az 1992-ben üzembe helye­zett bősi vízerőmű üzemvíz-csatornája nélkül. - Az 1991. évi árvíz volt az utolsó árvíz a bősi vízerőmű üzemvíz-csatornájá­nak megnyitása előtt. A bösi vízerőmű üzemvíz-csatornájának megnyitásával Szigetköz árvízvédelmi biztonsága lényegesen javult. Árvíz idején az üzemvíz-csatoma 4000 m 3 s" 1 vízho­zamot vezet le, ezért a régi Duna-mederben (Öreg-Duna) lényegesen kevesebb víz folyik le, megkönnyítve az árvízvédekezést és szükségtelenné téve a töltések maga­sítását. Természetesen az Öreg-Duna medrének és hullámterének karbantartásáról, emésztőképességének fenntartásáról állandóan gondoskodni kell. 6.3. A 2002. évi árvíz A XXI. század első, rendkívül magas árhulláma 2002 augusztusában vonult le a Dunán. Az árhullámot kiváltó csapadék területi átlagos értékeit az VII. táblázat mutatja (Gauzer-Bartha 2005/ VII. táblázat Területi csapadék átlag értékei 2002. augusztus 6-13. között Dátum területe Dátum Inn torkolata felett Inn-vízgyüjtő Inn-torkolat-Pozsony Dátum mm VIII. 6-7. 18,8 38,2 48,7 VIII. 7-8. 11,4 14,2 36,3 VIII.10-11. 16,8 7,3 1,3 VIII.11-12. 39,4 47,4 60,2 VIII.12-13. 17,9 21,3 60,1 Összesen 104,3 128,4 206,6 Az VII. táblázat alapján megállapítható, hogy a csapadék területi eloszlása is­mét eltért az addigi, rendkívüli árvizeket okozó csapadékoktól: a legtöbb csapadékot a Traun és az Enns, továbbá a Salzach vízgyűjtője (az Inn nélkül) kapta; a 2002. évi árhullámot kiváltó csapadék két részben hullott és két árhullámot indított el.

Next

/
Thumbnails
Contents