Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

354 Stelczer Károly V. táblázat Napi csapadékok területi átlagai Vízgyűjtő 1991. július augusztus I.+II. period összes neve 23 24 25 26 27 28 I.peri ód összes 31 1 2 3 4 II.

period összes I.+II. period összes neve mm Duna Inn felett 0,8 11,4 8,6 0,8 1,9 0,1 23,6 17,3 18,1 4,5 0,5 1,0 41,4 65,0 Inn 10,8 26,9 17,2 8.8 12,7 4,9 81,3 31,6 18,7 23,5 8,8 3,3 85,9 167,2 TraunEnns 0,1 26,1 19,9 12,5 23,4 15,8 97,8 23,3 21,6 37,8 13,1 4,6 100,4 198,2 Bécsimedence 0,0 6,9 7,0 5,3 14,8 7,1 41,1 12,9 10,5 28,0 9,0 3,3 63,7 104,8 Morava 0,0 6,5 4,4 22,3 0,7 0,0 33,9 11,4 21,3 19,4 10,6 8,1 70,8 104,7 RábaLajta 0,1 19,3 5,0 0,4 20,8 13,8 59,4 4,3 5,5 11,6 5,5 1,1 28,0 87,4 VágGaram 0,0 4,4 8,2 4,0 9,0 3,2 28,8 3,6 13,9 9,3 8,8 5,1 40,7 69,5 Összesen 11,8 101,5 70,3 54,1 83,3 44,9 365,9 104,4 109,6 134,1 56,3 26,5 430,9 796,8 60%-a az időszak első három napján esett le. A csapadéktevékenység gócpontjaiban, több ezer négyzetkilométeren 50 mm-nél nagyobb csapadék hullott (BarthánéВ art ha 1993). A csapadékos időszakok eredményeként két árhullám, egy kisebb, majd egy nagyobb, indult el, amelyek Pozsony feletti szakaszon még elkülönültek, majd a magyarországi szakaszon a második árhullám egyre jobban ellapult és ráfutott az elsőre. Mohácsnál a két árhullám csaknem teljesen összemosódott (75. ábra). Az 1991. évi árhullám, nevezhetjük „magános" árhullámnak is, mégis több szempontból is figyelmet érdemel: - egyértelműen megmutatta az „ előkészítő csapadék " fontos szerepét a felszíni lefolyásban; A második csapadékos időszak alatt hullott csapadék tömege (közel 7 km

3) alig 1 km

3-rel volt nagyobb, mint az első időszaké (5,7 km

3), mégis a második árhullám tömege meghaladta a 6 km

3-t, szemben az első árhullám 1,6 km

3-ével. Ez azt jelenti, hogy az első árhullám során a teljes lefolyási hányad 0,6, a másodiknál pedig már 0,9, ami jelzi a lefolyási viszonyok jelentős megváltozását. A második árhullám csúcsvízhozama Pozsonynál több mint 9000 m

3 s"

1 volt, közel kétszerese az első árhullámnak (Bartháné-Bartha 1993). - a csapadéktevékenység aránylag rövid ideig tartott és elsősorban a Bécs környéki vízgyűjtőkön (Enns-Traun, Bécsi-medence, Morva), vagyis Magyarországhoz közel eső területeken volt számottevő; Ennek eredményeként a második árhullám áradó és apadó ága Pozsonynál igen meredek volt, rendkívül nagy (az évszázad harmadik legnagyobb) tetőző vízhozam-