Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

350 Stelczer Károly észrevették a rajkai buzgár megjelenését és így időben meg lehetett tenni a szükséges intézkedéseket. Viszont azóta az Vízügyi Szolgálat szakember gárdája (mérnöktől az őrszolgálatot ellátó, helyismerettel rendelkező, fizikai dolgozóig) egyre fogy. Az Árvízvédelmi Kormánybizottság, Vas Zoltán miniszterelnök helyettessel és Bebrics Lajos Posta és Közlekedési miniszterrel az élén (az OVF-t Ziegler Károly az operatív bizottság vezetője képviselte) július 12-én a kora délelőtti órákban a rajkai buzgár elfogásának (Stelczer 1955) helyszínére érkezett. Az ezt megelőző percekben azonban egy újabb szakadásveszély helyzete állt elő: az elfogott buzgár szelvényében rendkívül erős csurgás indult meg, A védekezésben résztvevő technika (ÁBKSZ, a homokzsákokat szállító TEFU) nem tudott felvonulni a töltés koronáján parkoló, a delegációt szállító autók miatt. Arra kellett kérnem Vas Zoltánt, hogy azonnal intézkedjen a töltéskorona szabaddá tételéről, különben kénytelen leszek az autókat a Dunába borítani. A töltésszakadás veszélyének elhárításáig nincs időm a tájékoztatás megadására, ezért javasoltam, hogy tekintsék meg a rajkai zsilipet. Arra a kormánybizottsági kívánságra, hogy Szigetközt meg kell védeni és ehhez a Kormány minden segítséget megad, azt kellett válaszolnom, hogy sajnos már késő, a fakadó víz a mentett oldali területeket elöntötte, a töltés közelében nincs száraz anyag, az ötven éve nem erősített alacsony töltések ezt az árvizet nem bírják ki, de az 1951-54-ben megerősített szakasz nem fog elszakadni. 6. Az utolsó száz év dunai árvizeinek összehasonlítása Az 1954. évi árvizet megelőzően alig több mint 50 évvel (1897, ill. 1899), vonult le az addigi két legmagasabb dunai árvíz Magyarország területén. Ha az 50 éves „visszatérési időnél" maradunk, akkor a 2002. ill. a 2006. évi rendkívüli árvizek megjelenése természetes, bekövetkezésük szinte törvényszerű. Viszont rendkívüliségük abban nyilvánult meg, hogy az 1954. év utáni árvizek mindegyike (már az 1965ös is) úgy lett Magyarországon maximális, úgy haladta meg az 1954. évit, hogy Bécs felett lényegesen alatta maradt az 1954. évinek (13. ábra). A13. ábra egyértelműen mutatja, hogy a XX. század második felétől a Duna magyarországi szakaszán lényegesen megváltoztak a lefolyási viszonyok. A változás következménye, hogy a magyarországi árvízvédelem biztonságát felül kell vizsgálni, a várható legmagasabb árvízszinteknek és a mentett területek nagyságrendekkel megnövekedett védett értékeinek megfelelően az árvízvédelmi vonalakat fejleszteni kell. 6.1. Az 1940. és az 1965. évi árvíz A XX. század közepén levonult 1954. évi árvíz és a kereken ötven évvel előtti és utáni árvizes időszak között volt két (1940 és 1965) dunai árvíz, melyek kialakulásának fő jellemzője volt, hogy mindkét esetben a Duna vízgyűjtőjén, hosszú időn