Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz
Az 1954. évi dunai ár\'íz 347 10. ábra Buzgár elfogása (Bencsik 1965). Figure 10. "Catching" a flood-boil lius 16-án 3 óra 40 perckor szakadt. Idő tehát volt, de elfogására sem eszköz, sem lehetőség nem volt. Ugyanis az Országos Árvízvédelmi Bizottság a kisbodaki szakadás után, július 15-én 14 órakor, tehát még a dunakilitii buzgár megjelenése előtt, a Szigetköz teljes kiürítését és a védvonalon a védekezés beszüntetését rendelte el. Az eszközöket, földmunkagépeket pedig a Duna alsóbb szakaszaira irányították. Az 1965. évi árvíznél, a Duna alsó szakaszán, a bédai holtágban hasonló buzgár feltörés volt, melyet a rendelkezésre álló földmunkagépekkel rövid idő alatt sikerült áttölteni és a szakadást megakadályozni (Stelczer 1994). Szigetköz fővédvonalán keletkezett negyedik szakadásra, az ásványrárói alsó szakadásra, azért érdemes visszaemlékezni, mert ilyen okokra visszavezethető szakadás még nem volt Magyarország árvízvédelmének történetében. Az Ásványráró feletti szakadáson átömlő vizet egy egykori mederpart és a község töltésre csaknem merőleges házsora az árvédelmi töltés mentett oldalához terelte (11. ábra). A töltés fokozatos elmosása következtében július 16-án 15 óra 40 perckor bekövetkezett a negyedik, az Ásványráró alatti szakadás (Serf-Sik 1955). Felmerült, hogy a töltéshez legközelebb levő házak felrobbantásával el lehetett volna kerülni ezt a szakadást. Véleményem szerint a robbantás után ott maradó törmelék továbbra is terelőműként szorította volna a nagy sebességgel rohanó vizet a töltéshez. A törmelék elszállítása pedig a Szigetközbe beömlő egyre magasabb víz miatt lehetetlen lett volna. Végül is a terelés fő oka a töltésre merőleges házsor volt. Tanulság, hogy a szabadon hagyandó sáv szélessége nem elégséges. A mentett ol-