Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 335 Távolság (fkm) 5. ábra. Az 1899. évi árvíz tetőző vízállásainak összehasonlítása az 1954. évivel Figure 5. Comparison of the peak water stages of the floods of 1899 and 1954 A Duna viszonylatában először jelent meg a „magános", a „kettős", ill. egymást utolérő árhullámok megkülönböztetése. A tiszai árvizek kiváló ismerője Korbély (1915), már 1909-ben közreadta azt a szenzációs megállapítását, hogy a Tiszán az árvizek - a levonulás szempontjából - 3 csoportba sorolhatók (Korbély 1909). Táblázatba foglalt csoportosításánál az elsőbe sorolta azokat az árhullámokat, „ha kizárólag a Tisza árad és mellékfolyók nem áradnak, vagy áradásuk a Tiszáéhoz kicsi". Megállapította, hogy ezekben az esetekben a „kulmináció szabatos rendben halad a folyón lefelé ". (A Dunán: az 1899. évi árhullám.) A második csoportba azokat az árhullámokat sorolta, melyek tetőzéseit „a Körös és a Maros nagy áradásai jelentékenyen siettetik". Megállapította, hogy az ilyen esetek nagy részében „Szegeden az árvíz előbb kulminál mint Csongrádon ". A harmadik csoportba azokat az árhullámokat sorolta, mely „árhullámot, más, nagyobb, vagy azzal egyenlő, erős tiszai árhullám előzte meg". (A Dunán: az 1954. évi árhullám.) Kresser (1955) szerint további oka is volt annak, hogy 1954-ben az árvíz a Pozsony alatti Duna-szakaszon mindenütt magasabban tetőzött az 1899. évinél, éspedig az, hogy időközben mind a bajor Dunán, mind a Bécs alatti területen (a Bécsi-