Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A Мига-folyó szabályozási munkálatai az osztrák-magyar határon (1867-80) 307 kor az állam elvetette az egész folyóra kiterjedő finanszírozást, akkor is ezt az érvet említették leggyakrabban. A minisztérium javaslata alapján az állami támogatás csak akkor valósítható meg, ha az érintett települések vízszabályozási társulatokba tömörülnek. Éppen ez az oka annak, hogy a Mura szabályozási munkálatai eltörpültek az ország más, jelentéktelenebb folyóihoz képest. A Mura mentén vízszabályozási társulatok létrehozására nem volt mód, mivel a végrehajtott munkálatok nem eredményeztek új termőterületet. A társulatok nem tudtak eredményesen tevékenykedni, a működésükből származott bevételekből. Az Alföldön és az ország más részein oly jól működő árvízmentesítő társulatok itt nem jelenthettek megoldást, ezért csakis országos segélylyel és tervszerű szabályozással volt megvalósítható az ármentesítés. A feladat meghaladta a megye erejét és a már említett okok miatt vízszabályozási társulatok alakítására sem volt lehetőség, ezért kérték a Mura felvételét az országos költségen szabályozandó folyók közé (ZML IV. 402. a. 1879. november/173). A kérvény ismét elutasításra talált, azonban ezzel egy időben egy ígéretes folyamat is elindult: az 1880-as évektől megkezdődött a közvetlen egyeztetés Stájer tartomány és Zala vármegye között. Már 1879-ben megérkeztek Ausztriából a határszakasz átfogó szabályozási tervei, melyek Magyarországra eső költsége 11 444 forint volt. Ennek egy bizonyos részét a minisztérium hajlandó volt finanszírozni, a vármegye azonban a fennmaradó összeget sem tudta előteremteni. A Mura szabályozásának pénzügyi fedezetét csak az 1895: XXXXVIII. tc. oldotta meg véglegesen, melynek alapján sikerült megzabolázni a folyót. A kérdés fontosságát növelte az a tény, hogy amíg nem tudták biztosítani a hosszú távú finanszírozást, addig az elszigetelt szabályzási munkálatok sem érték el céljukat, sőt rövid idő alatt tönkrementek. A Mura földrajzi jellemzői behatárolták a szabályozások lehetőségét. Az ország legnagyobb folyóira kidolgozott finanszírozás itt nem működött hatékonyan. Ennek legfőbb magyarázata a folyóparti szántóföldek elhelyezkedése illetve, hogy a Mura majdnem 400 kilométert tett meg, mielőtt hazánk területére érkezett. Ezért Vas és Zala vármegye viselte az osztrák szabályozások minden káros hatását. A megyék saját pénzügyi forrásai olyan csekélynek bizonyultak, hogy erejükből csak helyi szabályozási munkálatokra futotta. Egyre többször fogalmazták meg a Mura költségvetés terhére történő szabályozásának szükségességét. Az évtizedek kudarca meggyőzte a budapesti parlament tagjait az állami beavatkozás indokoltságáról, így az ország költségvetési hiányának megszűnése lehetővé tette a munkálatok finanszírozását. IRODALOM VML: Situationsplan 1858. Vas Megyei Levéltár Térképtára T 231. Mike К:. Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Budapest. 1991. VML: A Mura folyó hosszanti- és keresztmetszeti rajzai, Graz, 1860. Vas Megyei Levéltár Térképtára. T230. * * *
