Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 1-2. füzet A MURA FOLYÓ SZABÁLYOZÁSI MUNKÁLATAI AZ OSZTRÁK-MAGYAR HATÁRON (1867-1880) TÓTH GÁBOR és MAJDÁN JÁNOS Tanulmányunkban egy olyan folyó szabályozásának érdekes fejezetét szeretnénk bemutatni, amely talán nem foglal el méltó helyet a hasonló témában született összefoglaló munkákban. A Mura folyó szabályozása sajátos földrajzi és társadalmi okok miatt több téren is iskolapélda. Ezek közül most azt kívánjuk feltárni, hogy milyen nehézségek merültek fel egy olyan folyószakasz szabályozásakor, amely az Osztrák-Magyar Monarchia belső határát képezte. Egy átmetszés eseményeit kísérjük figyelemmel, mellyel a hatékony szabályozás ügymenetének számos buktatóját próbáljuk bemutatni. Bebizonyosodott, hogy kellő egyeztetés nélkül egy határfolyó nem szabályozható még jószomszédi viszony esetében sem. Az osztrák-magyar határon történt szabályozási munkálatok Zala megye vízügyei között kiemelkedő helyet foglaltak el. A Mura szabályozásának olyan sajátosságaival találkozhatunk itt, amelyeket mindenképpen célszerű külön kezelni és bemutatni, hiszen számos tanulsággal szolgálhatnak. A szabályozási módszerek ugyanazok voltak, mint a folyó hazai szakaszán, az ügyek lefolyása azonban jóval összetettebb és ebből kifolyólag hosszadalmasabb is. Ezt bizonyítja az a nagyszámú miniszteri leirat, amely a megyei közgyűlés jegyzőkönyveiben a Murával kapcsolatos bejegyzések mintegy felét teszik ki. Különösen nehéz egy olyan folyón egyeztetni a munkálatokat, amely két ország határát képezi. Egyrészt azért, mert Zala és Vas vármegyében nem voltak hagyományai a tervszerű és egységes szabályozásnak, másrészt mert eltért a két ország közigazgatási szervezete. A két magyar vármegye és a Stájer tartomány között nem volt közvetlen kapcsolat, a közvetítő szerepét az osztrák Belügyminisztérium és a magyar Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium töltötte be. Emiatt az ügyek lefolyása sokkal hoszszabb ideig tartott, mint a vármegyén belüli vagy a több törvényhatóságot érintő szabályozások esetében. Ausztriában a vízügyi szakembereknek egészen más feladatokkal kellett megküzdeniük, mint Magyarországon, a hegyvidéki folyók ugyanis nem igényelnek szabályozást. Ezért Ausztriában a Duna és a Mura szabályozása képezte a legfőbb feladatokat. A Mura folyásába viszonylag rövid szakaszon - a Grazi-medencében kellett beavatkozni, amivel a stájer vízügyi szervek az 1880-as évekre végeztek is. A kézirat érkezett: 2004. VII. 04. Tóth Gábor Berzsenyi Dániel Főiskola TTFK Majdan János Pécsi Tudományegyetem BTKTermészetföldrajzi Tanszék Újkortörténeti Tanszék