Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Prehoffer Elemér: A hazai határvízi és vízgyűjtő-gazdálkodási külkapcsolatok vízjogi és történeti áttekintése

A hazai határvízi és vízgyűjtő-gazdálkodási külkapcsolatok vízjogi és történeti áttekintése... 285 - A káros viszonyokra és a szükséghelyzetekre vonatkozó ötödik rész rendelkezései az ilyen viszonyok megelőzésére és enyhítésére irányulnak, valamint a szükséghelyzetekben teendő intézkedésekről szólnak. - A hatodik rész vegyes rendelkezései közül kiemelhető a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a vitás kérdések rendezése. - A hetedik rész a szokásos záró- és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza. Az egyezmény szerves része a döntőbíróság működési szabályait tartalmazó függelék. 4. Gondolatok az államok kártérítési felelősségéről Az államok kártérítési felelősségének kodifíkációjával az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága évtizedek óta foglalkozik, munkája jelenleg is tart. Végleges szabályok tehát még nincsenek, mégis ide kívánkozik néhány, a vízgazdálkodás területén felmerülő gondolat. A vízgazdálkodás területén az állam felelős azért, hogy a területén folytatott tevékenységek ne okozzanak kárt másik állam területén. Ilyen károk többféle tevékenység folytán keletkezhetnek. így például, valamelyik nemzetközi vízfolyásból az egyik állam területén több vizet vesznek ki, mint amennyi nemzetközi egyezmény vagy a méltányos használat elve alapján azt az államot megilletné. Ezáltal egy másik államot megillető vízmennyiséget csökkentve kárt okozhat. De kárt okozhatnak azáltal is, hogy különösen az energiatermelő művek létesítésével egy másik állam területén a nemzetközi vizek lefolyási viszonyait megváltoztatja. És természetesen igen jelentős károkat okozhatnak valamely nemzetközi víznek a saját területén való szennyezésével. Az államot, mint közhatalmat gyakorló szuverén szervezetet megilleti a kárt okozó művek létesítése engedélyezésének vagy tiltásának joga, megszabhatja a működés feltételeit, azokról általános kritériumokat állapíthat meg. Nemzetközi egyezmények kötelezettséget állapíthatnak meg a káros hatások megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére. Ilyen esetekben a felelősség alapja a nemzetközi közjog általános, vagy egyezményen alapuló szabálya. Az állam felelőssége általában deliktuális, vagyis valamely, az államot kötelező szabály megszegésén alapul. Az utóbbi évtizedekben azonban olyan konvenciók is létrejöttek, melyek az államnak a vétkességtől független felelősségét alapozzák meg. Ilyenek az államnak a területén folyó különösen veszélyes tevékenységekért (például űrobjektumok felbocsátása, a nukleáris energia hasznosítása, a tengerek olajjal vagy más veszélyes anyagokkal való szennyezése) fennálló objektív, néha abszolútnak nevezett felelőssége. Ez a felelősség azonban ma még nem tekinthető a nemzetközi közjog általános szabályának.