Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Vágás István: Az 1879. évi szegedi árvízkatasztrófa 125. évfordulóján

246 Vágás István kább fenyegették a gyenge, másodrendű védő vonalakat. A petresi gátszakadás elzárását annak megközelíthetetlensége miatt nem lehetett megkísérelni. 1879. március 10-11. A város védelmét szolgáló, a kiterült vizek elleni erőfeszítések átmenetileg reménykeltőknek tűntek. 11 -én este azonban vihar tört ki, és az északnyugati szél az Alföldi Vasút töltésének hajtotta a vizet. 1879. március 12., 2 óra 30 perc A szél korbácsolta hullámok az Alföldi Vasút töltését átszakították, s az árvíz Szeged városára zúdult. 1879. március 12. A Makkos-erdő közelében betört vízáradat elönti a Rókus-városrészt, röviddel ezután a Felsővárost. A budapesti országút meghágása után a Belváros és az Alsóváros is víz alá kerül. Az elöntés után a terepnél valamivel magasabb országutak vonalán, majd a hajóhídon Újszeged felé lehetett rövid időn át megkísérelni a menekülést. A házaikba szorult lakosság csónakokkal való mentését csak 12-én, virradatkor lehetett megkezdeni. A városban maradt emberek egyes magasabb kőépületekben, a Vár és a belváros magasabb pontjain, a Tisza töltésén és a vasútállomás töltésén kereshettek menedéket. A városi közigazgatás egy percig sem hagyta el helyét, s igyekezett gondoskodni a lakosság elhelyezéséről és ellátásáról. Több hónapon át mély víz borította Szegedet. A Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza medrébe. 1879. március 17. I. Ferenc József, az ország királya Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében meglátogatja Szegedet. 1879. március 18. A Dáni Ferenc főispán által összehívott törvényhatósági gyűlésen Reizner János főjegyző és Szluha Ágoston tanácsos javaslata alapján kérték a kormányt, hogy gondoskodjék a víz elvezetéséről, építtesse fel a várost védő körtöltést, adjon államsegélyt és kölcsönt, biztosítsa az árvízkárosultak és az építések adómentességét. Egyúttal felvetették a várost övező körtöltés létesítésének, a városi terepszint feltöltésének javaslatát 1879. május 21. A király szentesíti az Országgyűlés által meghozott 1879. évi XIX. és XX. törvénycikkeket Szeged újjáépítéséről, s az azt irányító királyi biztos és a mellette működő 12 tagú tanács megbízásáról. 1879. június 12. Tisza Lajos királyi biztos, a biztosi tanács, a hozzá rendelt műszaki és közigazgatási szakemberekből álló hivatal megkezdi működését. 1883. december 31. A város újjáépítésének befejeztével a királyi biztosság is befejezi azóta mindenki által ismert eredményes tevékenységét.