Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szalai Sándor-Bella Szabolcs: Az aszályos 2003. év

214 Szalai S. - Bella Sz. 6. Következtetések Az SPI index használata nem abszolutizálható, mert csak a leesett csapadék vehető figyelembe, de nem tesz különbséget a hó (tározódás) és az eső között. Ismert, hogy egy szárazabb időszak után a vízmérleg elemeinek aránya más, mint egy nedvesebb időszakban, továbbá nem veszi figyelembe, hogy a lehullott csapadék heves zápor/zivatar, vagy csendes eső volt. Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az SPI alkalmazásakor két ellentétes érv között kell kompromisszumot találnunk. Matematikailag minél hosszabb adatsor alkalmazása lenne kívánatos, klimatológiailag pedig, éppen a csapadék idősorokban levő trend miatt, a minél rövidebb idősor alkalmazása lenne célszerűbb. (Általánosságban, minél rövidebb az idősor, annál kisebb a valószínűsége, hogy trendjellegű szignifikáns jelet tartalmaz.) Az utóbbi kitétel oka a következő. Tegyük fel, hogy van tendencia például a nagyobb csapadékok előfordulásában. Ekkor a vizsgált időszak egészéhez illeszti a módszer az eloszlási görbét, pedig az időszak végén a nagyobb csapadékok valószínűsége már kisebb, mint az elején. Ha az indexet 100-120 évre határozzuk meg, akkor ennek a jelenségnek már komoly hatása lehet. Felmerülhet a kérdés, hogy mire használhatók ezek a különböző időtávú analízisek. Amint tudjuk, az aszálynak általánosan elfogadott definíciója nincs. Minden folyamatnak, legyen az növény fejlődése, vagy vízmozgás a talajban, van bizonyos karakterisztikus ideje. Az adott időtartamú SPI index fejezi ki az adott karakterisztikus idejű folyamat rendelkezésére álló nedvességét, az adott időszakban lehullott csapadék relatív mennyiségét. Például egy adott vízgyűjtőn a talajvízszint változásaira az öthónapos SPI állapotából tudunk következtetni. Ha ez aszályt mutat, akkor csökkenő, ha nedves időszakot, akkor növekvő szinttel van dolgunk. Amint említettük, az összes nedvességérzékeny folyamatra a karakterisztikus idő meghatározható, így az SPI-vel nem(csak) egy általános aszály írható le, hanem különválaszthatóan, folyamatonként írhatjuk le az aktuális állapotot. A 2003. év aszályát SPI indexszel vizsgálva az egyes csapadékmérő állomások adatai alapján kijelenthetjük, hogy - hazánkban a március hónap rendkívül száraz volt, az ország nagy részén az április is, - a nyár nem mutat egyenletes képet, több helyütt az aszály tovább erősödött (Tiszántúl déli része), de voltak területek, ahol a rövidebb karakterisztikus idejű folyamatokra nézve (1-4 hónap) nyáron az aszály mértéke csökkent, - az év beleilleszkedett a hosszú idejű aszályhajlam növekedési tendenciákba, illetve érvényesültek azok a megfigyelések is, amelyek szerint a nagyobb időtávokon a csapadékcsökkenés nagyobb, mint a kisebb időtávokon.