Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé

A közösségi vízgazdálkodás felé 19 1992-ben az Európai Közösség irányító testületei a közösségi vízügyi politika fejlesztéséhez időszerűnek tartották a 15 tagország vízgazdálkodásának átfogó elemzését. Az EUROWATER elnevezésű program megtervezésére és koordinálására öttagú szerkesztőbizottság alakult

1. Az országonkénti helyzetfelmérésekhez 60 kérdést kijelölő tartalmi vázlatot állítottak össze, és az elemzéseket alábbi témakörök szerint végezték el (esetenként dőlt szöveggel utalok a hazai helyzetre): - Szubszidiaritás és vízgazdálkodási politika; • hazánkban közel két évszázados múltja van mindkettőnek; - Vízjog és vízügyi igazgatás; • 1885-óta egységes jog és szervezet - Köz- és magán-vízgazdálkodás; • közösségi-társulati-gazdálkodás 1948-ig; - A vízgazdálkodás gazdasági eszközei és az infrastruktúra finanszírozása; - A vízminőségszabályozás egyes fontosabb problémái; a múlt század elején a vízügyi törvény tiltotta a vizek szennyezését; - A vízgazdálkodási politikák szabályozása és érvényesítése; • az 1964. évi vízügyi törvény kötelezővé tette az ágazati tervek egyeztetését a Vízgazdálkodási Kerettervvel (csak a Keretien' folyamatos karbantartása esetén hatékony); - A vízgazdálkodási politika és a környezetpolitika közötti összefüggések; - Határokon túlnyúló problémák a vízkészlet-gazdálkodásban; • Trianon óta jelentkező és többnyire jól megoldott problémák halmaza; - Vízgyűjtő tervezés, menedzsment; • 1952-54 óta gyűlő tapasztalatok, világszerte egyetlen ötoldalú Keretterv a Tisza Vízgyűjtő Keretter\>e (1974); - Vízkészlet-információs politika; • korábban évkönyvek, kerettervek, napjainkban internetes honlapok stb. A Keretirányelvet megalapozó, tág körű kutatások eredményeiről többek között Correira (1998), Barraqué (2000), Szlávik-Ijjas (2000) tanulmányai adnak részletesebb tájékoztatást. E helyen csak az EUROWATER koordinátorok néhány megállapítását idézem: Correia: „... Az Európai Unió 15 tagállama között sincs kettő, amelynek egyforma lenne a vízkészlet-gazdálkodási intézményrendszere (EUkonformitás ?) ... A vízgazdálkodási intézmények összehasonlító vizsgálata fontos és hasznos terület, de nem azért, mert bármilyen különleges megoldást importálni kellene. ... A vízkészlet-gazdálkodási tervezés és menedzsment hagyományos módszereinek alkalmazását új környezeti és szociális követelmények nehezítik. ... Új politikákra van szükség, amelyek megfogalmazását nagymértékben befolyásolják ... a társadalmankéntjelentősen változó ... hatóerők, elsődlegesen: - a szakértők és a döntéshozók számára is rendelkezésre álló tudomány és technológia, - döntéshozási folyamatok és szerkezetek, - a fontos szereplők és a társadalom különböző érdekcsoportjai." Tagjai: Correia F. N. (Portugália), mint főszerkesztő. Barraqué B. (Franciaország), Kraemer R.A. (Németország), Wessel J. (Hollandia), és Zabel T. (Egyesült Királyság).