Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén

190 Konecsny Károly 24. ábra. A 2003. évi (vastag vonal) és sokévi átlag (szaggatott) talajnedvesség alakulása egy agyagos beregi (a.) és egy homokos nyírségi (b) területen Fig. 24. Annual soil moisture of2003 (continuous line) and the multiannual mean (dotted line) in a clayey (a) and sandy (b) area of the Nyírség region 4. Vízkészletgazdálkodási következmények A nyári drámai mértékű vízhiány nem csak a természetes felszíni és felszínközeli vízkészletek esetében jelentkezett, de hatása megfigyelhető az Igazgatóság kezelésében lévő víztározókban betárazott vízmennyiségek változásában is: az áprilisi összesen 21,5 millió m

3 maximális érték, augusztus végére 8,4 millió m

3-rel csökkent. Egyes tározóknál ez a csökkenés még drasztikusabb volt, így például a Rétközi-tóban betárazott vízmennyiség januártól augusztusig 1/4-re (5,40 millió m

3ről 1,44 millió m

3-re) csökkent. A halastavak és horgásztavak területe 2003-ban 403 ha volt, vízzel való ellátásukra az utóbbi években 1,5-6,0 millió m

3 közötti vízmennyiséget használtak fel. 2003-ban 370 ha halastó vízellátása történt meg 1,22 millió m

3 víz biztosításával. Az Igazgatóság működési területén az öntözés általában tározókból és belvízcsatornákból történik, de az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került a felszínalatti rétegvizekből történő öntözés is. A felszíni és a felszínalatti vízből öntözhető terület aránya fokozatosan módosult, már közel 50-50%. A legnagyobb öntözési igény a kis csapadékú, homokos talajú, viszonylag kedvező belvízi adottságú nyírségi területen van. A főműves öntözésre berendezett 1343 ha - ami a mezőgazdasági terület kevesebb, mint 5%-a - öntözését 1,88 millió m

3 víz felhasználásával kötötték le a termelők szerződéssel. 2003. szeptember 7-ig 875 ha-t öntöztek meg (65%), 0,783 millió m

3 víz felhasználásával, ami 90 mm csapadéknak felel meg (Horváth 2003). Ez csak részben pótolhatta a február-augusztus hónapokban kialakult 170 mm-es csapadékhiányt. Öntözésre és halászati hasznosításra a tározókból kb. 1,5 millió m

3 vizet használtak fel, ennek több mint négyszerese, 6,8 millió m

3 (82%) a párolgási és szivárgási vesztesség. A 2003. februári-márciusi csapadékhiányt észlelve az igazgatóság intézkedéseket tett a várható aszály következményeinek enyhítésére, a Belfö-, Szipa-, Lápi-, VIII. IX. Idö (hó)