Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén

A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és ... 179 előtti kisviz szintek. Tiszabercelnél az eddig észlelt legkisebb vízállás, H

m\

n=-\A1 cm, a vízlépcső átadását követően, a minimális vízállás 1,5 m-rel emelkedett. 1975ben 150 cm volt (2003-ban 232 cm) a legkisebb vízállás. A Túron és Krasznán feltételezhetően a mederviszonyok változása és a vízhasználatok, víztározók hatása miatt a vízszintek nem közelítették meg a H

m

m értéket. II. táblázat A Felső-Tiszán 2003-ban észlelt kisvizek Vízfolyás Állomás Korábbi /Wév 2003. évi H

m,„ /dátum Különbség új és régi //[t] in Régi #„,

i

n-nél kisebb vízállású napok száma Q min /év 2003. évi Q

s Vízfolyás Állomás cm m

J/s Tisza Tiszabecs -262/1992 -253/IX.24. -9 14.0/1982 22.3/VIII.26 Tisza Tivadar -293/2000 -316/IX.24. 23 37 26,5/1982 28,8 VIII.26 Tisza V.namény -224/1923 -235/IX.22. 11 27 44,1/1986 48,0 VIII.27 Tisza Lónya -268/1992 -310/IX.26. 42 57 Tisza Záhony -322/1992 -353/IX. 23. 31 49 44,0/1962 72,2 IX.25. Tisza Dombrád -206/1946 -3/IX.25. -203 Tisza Tiszabercel -147/1946 232/VI.I2. -379 Túr Garbolc -145/1968 -93/IX.29. -52 0,099/1988 0.305/1X.29. Szamos Csenger -116/2000 -114/VII1.27. -2 10,5/1984 12,8 /IX.23. Kraszna Agerdöm. -26/1948 100/XII.2I. -74 0.037/1952 0.875/XII.18. A kisvizek tartóssága is jelentős volt, pl. Tivadarnál május második dekádjától október második dekádjáig, 156 napig tartott. A júliusi esők hatására 2-2,5 m-es vízszintemelkedés következett be, de ezt követően rövid időn belül újra kialakultak a kisvízi viszonyok, az azelőtti időszakban észleltnél is alacsonyabb vízszintek. A tivadari vízmércénél az 1942 évi -293 cm-es eddigi legkisebb vízállásnál, augusztus-október hónapokban, 37 napon keresztül volt alacsonyabb vízszint (10. ábra). Záhonynál még ennél is hosszabb régi H

m\

n alatti vízállású időszak volt, augusztus 18-tól október 5-ig, tehát 49 nap (11. táblázat). A kisvízi időszakban mind a Tiszán, mind a Szamoson, sok helyen homokpadok, szigetek jelentek meg a mederben, máshol régi elhagyott hídpillérek kerültek napvilágra (11. ábra). így az amúgy is gyér felső-tiszai hajóforgalom is ellehetetlenült, sőt még a kis merülésű kajakokkal és kenukkal történő közlekedés is nehézségekbe ütközött, csak többszöri átemeléssel lehetett a Tiszán leevezni. A Vásárosnamény és Tiszabercel közötti tiszai folyószakaszra 2003. augusztus 28-án készült kisvízi hossz-szelvény azt jelzi, hogy az esésviszonyok igen változatosak, és lefelé haladva nem egyenletes a vízszintesés csökkenése, hanem számos töréspont fedezhető fel (12. ábra). A legnagyobb vízszintesést 9,44 cm/km-t a felső szakaszon Vásárosnamény és Lónva (584,4-650,4 fkm) között találjuk, a legkisebbet 0,45 cm/km-t Dombrád és Tiszabercel (568,9-593,1 fkm) között lehet kimutatni. A 115,5 km hosszú folyószakaszon a közepes vízszintesés 5 cm/km volt.