Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén

176 Konecsny Károly 120 H IX. X. Idö (hő) 7. ábra. A havi kádpárolgás és csapadék összegek 2003-ban a Császárszálláson Fig. 7. Monthly pan-evaporation and precipitation in 2003 at Császárszállás Pálfai-féle aszályossági index (PAI), valamint az agro-hidro potenciált (AHP) mérő index használatos. A PAI a meteorológiai jellemzők (csapadék, léghőmérséklet) mellett figyelembe veszi a vízjárási mutatókat is (talajvízállás), illetve ezek időbeni alakulását is. A PAI értékek meghatározása esetében a 6-8-as érték mérsékelt-, a 8-10 közepes-, 10-12 erős-, >12 rendkívül erős aszályt mutat. Az Ecsedi-láp belvízöblözetben lévő Pátyodon, ahol a legkevesebb márciusi csapadék is volt (4 mm) az eddigi legnagyobb 10,4 PAI értéket lehetett kimutatni ( VITUKI-ATIVÍZIG 2003). A Pátyodra vonatkozó PAI idősor alapján megállapítható, hogy 1931-2003 között 10 alkalommal volt mérsékelt aszály (1931, 1935, 1950, 1952, 1961, 1964, 1990, 1992, 1994, 2002), 1-szer közepes aszály (PAI=8,5/1946) és egyszer erős aszály (PAI= 10,4/2003), de itt viszont egyszer sem fordult elő rendkívül erős aszály. 10 8 6 4 Pâtyod PAI sokévi átlaga: 4,2 max: 10,4 (2003) Idö (év) 8. ábra. A Pálfai-féle (PAI) aszályossági index alakulása Pátyodon (1931-2003) Fig. 8. Variation of the drought index PAI of Pálfai at Páyond (1931-2003)