Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén

A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és ... 171 kedően nagy volt, 191 órával meghaladta a sokévi átlagot. Júniusban és júliusban 1957 óta az eddigi maximális havi napfénytartamot mérték, 330 órát, illetve 334 órát. A megelőző 1999-2002. időszak minden évében sokévi átlagosnál magasabb évi közepes léghőmérséklet volt. Nyíregyházán a 2003. évi közepes hőmérséklet 10,

ГС volt, 0,3°C magasabb a sokévi közepes értéknél. Havi bontásban vizsgálva a középértékeket az időszak első felében (XII-IV) közepesnél lényegesen kisebb, ezt követően (V-VIII), döntően a tenyészidőszakban viszont, közepest meghaladó hőmérsékletek voltak. Az időszak igen magas maximuma 34,1°C augusztus 14-én következett be, de ez nem érte el az abszolút sokévi augusztusi maximumot, ami 40,2°C (/. táblázat). I. táblázat A Nyíregyházán mért főbb időjárási jellemzők évszakos bontásban (Schirokné Kriston-Schlanger 2003a,b,c,d, adatai alapján) Évszak Napsütés Hőmérséklet Csapadék Évszak összeg eltérés összeg eltérés max. napja min. napja összeg átlag %-a <1 mm napok Évszak óra °C mm Tél (XI1-II) 93 -77 -3,5 -2,2 9,5 XI1.3. 17,6 XII.26 78 91 17 Tavasz (III-V) 660 104 11,1 0,7 32,7 V.8. -6,2 111.22 60 50 10 Nyár (VI-VIU) 850 87 21,7 2,4 34,1 VIII14 9,3 VI.17 115 97 17 Ősz (IX-XI) 9,7 0,0 28,5 IX.22 -4,8 XI.14 184 160 22 Ki kell emelni a tavaszi maximális hőmérséklet szintén magas értékét is, ami május 8-án 32,7°C volt. A 2003. május-augusztus időszakban l-3,6°C-kal a sokévi átlag feletti léghőmérséklet volt (a legnagyobb 3,6°C pozitív különbség májusban alakult ki). A császárszállási műszerkert adatsora alapján kimutatható, hogy az V-VIII. hónapokban a hőségnapok (>30°C) száma elérte a 38-at. Az előző, 2002. évben összesen 611 mm csapadék hullott, ami a sokévi közepes értékhez viszonyítva csak kismértékben tért el, 6 mm volt a többlet. 2002. decemberben a hófelhalmozódás a hónap közepén kezdődött, eleinte legfeljebb 5-15 cm közötti vastagságú hó borította a területet. A Tisza külföldi vízgyűjtőrészén főleg a kárpátaljai forrásvidéken, a hazainál több csapadékot, helyenként 80-100 mm közötti értékeket jeleztek. 2003. januárban, majd főleg február első dekádjában a vízgyűjtőterületen bekövetkezett bőséges havazás hatására jelentősen nőtt a hó vastagsága és a hóban tárolt vízkészlet. A FETIKÖVÍZIG működési területén az átlagos hóvastagság 37 cm (max. 54 cm), az átlagos hóvízegyenérték 65 mm (max. 77 mm) volt, tehát kéthavi közepes csapadéknak megfelelő hóvízkészlet halmozódott fel. A legnagyobb értékeket, 60 cm fe-