Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Kalmár Elena-Mika János-Schirokné Kriston Ilona-Schlanger Vera-Szentimrey Tamás-Bella Szabolcs-Wantuchné Dobi Ildikó: A 2003. év időjárása a XX. század hazai tendenciáinak tükrében

A 2003. év időjárása a XX. század hazai tendenciáinak tükrében 135 Rátérve a hőmérséklet 2003. évi alakulására, az év első napjai még enyhék voltak, de utána téliesre fordult időjárásunk. Január leghidegebb hajnalán (12-én, ill. 13-án) szeszélyes területi eloszlásban -7 és -27 fok közé hűlt le a levegő, sőt az északi lejtésű völgyekben néhol -30 fok alá süllyedt a hőmérséklet. Februárban az országos átlaghőmérséklet a sokéves átlagnál több mint 5°C-kal hidegebb volt. Az ország túlnyomó részében a február mind a 28 napja fagyos napnak számított, vagyis a napi minimumhőmérséklet mindvégig fagypont alatt volt. Ezzel párhuzamosan a hónap legalább fele téli nap volt, amikor a legmagasabb nappali hőmérséklet sem emelkedett fagypont fölé. A márciusi és áprilisi középhőmérsékletek is az átlag alatt alakultak. Ezen belül azonban, április közepétől - szinte átmenet nélkül - nyáriasra fordult az idő. A csapadékhiány mellett rendkívüli, ebben az időszakban igen szokatlan hőség volt az országban. Az utolsó tavaszi hónapban, májusban beköszöntött a kánikula: az ország legnagyobb részén több mint 20 nap volt ún. „nyári nap", amikor a maximum hőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot. Az Alföld legnagyobb részén 10-12 hőségnap is előfordult (azaz a maximum a 30 Celsius fokot is túllépte). A 2003. évi május az utolsó 100 év legmelegebb májusa volt! Júniusban a napi középhőmérséklet minden napon átlag feletti volt országszerte, a hőmérséklet havi átlaga pedig 3-5 fokkal lett magasabb a megszokottnál. Nyári nap volt az ország déli területein a hónap mind a 30 napja (azaz a napi maximumhőmérséklet meghaladta a 25°C-ot), de a síkvidékeken máshol is a hónap több mint 2/3-ában teljesült ez a kritérium. Az ország legmagasabb pontjait kivéve Magyarország egész területén 9-18 nap volt hőségnap. Forró nap (35°C-osnál magasabb maximumhőmérsékletű nap) országszerte átlag 1-2 nap fordult elő június folyamán, bár Kecskeméten, K-pusztán 5 forró napot is regisztráltak. Az igen hideg február és a rekord meleg május-június hőmérsékleti szempontból igen rövidnek tűnő tavaszt eredményezett. A 4. ábrán ezt a hirtelen átmenetet érzékelteti a hőmérséklet napi értékeinek simított alakulása 2003-ban, valamint az 1961-1990 évek átlagában (°C). Megfigyelhető, hogy az aktuális érték sokkal meredekebb szögben halad át a napi középhőmérsékletből erős simítással nyert, közel periodikus függvény ún. inflexiós pontján (azaz a konvexből konkávba váltás közötti, rövid egyenes szakaszon), mint ahogy ez sokévi átlagban szokásos. Számszerűsítve ugyanezt, a február közepétől május közepéig a hőmérséklet emelkedése a megszokott kb. 15 °C helyett mintegy 25 °C volt, köszönhetően a szokásosnál kb. öt fokkal hidegebb februárnak és a csaknem ugyanennyivel melegebb májusnak. Júliusban folytatódott a nagy meleg, bár e hónap hőmérséklete „csupán" 1 -2 fokkal haladta meg a harminc éves átlagot. De utána augusztusban ismét kánikula tombolt, ekkor csupán az ország északkeleti csücskétől a Mátráig terjedő térségben, valamint a Bakonyban nem emelkedtek a napi maximumok 35 fok fölé a hónap során. Az ősz első hónapja, a szeptember már igen változékony volt. Október szinte nyáriasan meleg időjárással vette kezdetét, majd később hűvösebbre fordult az idő. A havi középhőmérséklet a sokéves átlagnál mintegy 2-3°C fokkal alacsonyabbnak adódott. Október 19-étől kezdve szinte minden éjszaka fagyos volt. A hónap legcsípősebb napján, október 24-én pedig a legmagasabb nappali hőmérséklet is csupán 1 és 4°C között alakult az ország területén.