Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Kalmár Elena-Mika János-Schirokné Kriston Ilona-Schlanger Vera-Szentimrey Tamás-Bella Szabolcs-Wantuchné Dobi Ildikó: A 2003. év időjárása a XX. század hazai tendenciáinak tükrében

A 2003. év időjárása a XX. század hazai tendenciáinak tükrében 133 nap végéig sem tudott elolvadni. Az időnként erős szél még elviselhetetlenebbé tette a hideg, havas időt. A február eleji havazások hatására az Alföld középső részén a hóréteg vastagsága elérte a 40 cm-t, Kékestetőn pedig 76 cm-t mértek febr. 12-én. A csapadék területi eloszlása eltért a szokásostól: míg Sopron és Mosonmagyaróvár környékén az átlagnak csupán 10%-a hullott le, addig a Dunától keletre az átlagosnál sokkal nagyobb volt a havi csapadékösszeg (Túrkeve 182%, Szarvas 173%). Március közepére lassan elolvadt a hó a földeken. A hónap eleji alacsony hőmérséklet nem tette lehetővé, hogy gyors olvadás következzen be, így elkerülhettük a belvizek kialakulását. Márciusban a sokévi átlaghoz képest igen kevés csapadék hullott (15%-a), de a hónap hűvös volta miatt a csapadékhiány ekkor még nem éreztette hatását. Csapadékban szegény volt az április is, amihez a hónap első harmadában folytatódó, az átlagosnál több fokkal hidegebb időjárás után, a hónap második felétől kezdődően szokatlanul meleg idő párosult. Magyarországon a legtöbb csapadékra általában május, illetve június hónapokban lehet számítani, 2003-ban azonban a sokévi átlagnak csak mintegy egyharmada hullott le. A szeszélyes területi eloszlásban naponta előforduló kisebb-nagyobb helyi záporok és zivatarok országos szinten nem enyhítették a csapadékhiányt. A nyár elejére az ország jelentős részén kritikus helyzetet teremtett a csapadékhiány és a hőség. Júniusban a sokévi átlagnak csak mintegy 33%-a hullott. Országos átlagban 26 mm eső esett, de az ország egyes területein felhőszakadások is előfordultak. A július havi országos csapadékmennyiség 10 mm-rel meghaladta a sokévi átlagot. A hónap közepétől frontot front követett, bőséges csapadék kíséretében. A havi csapadékösszegek megítélésében az ilyen szélsőségesen nagy napi értékek előfordulása külön értékelést igényel, hiszen ezek hozzájárulnak ugyan az átlagok kialakulásához és emelik azokat, tehát számszerűen kiegyenlítik a száraz időszakok csapadékhiányát, de néha ugyanakkora, vagy még nagyobb veszéllyel járnak (pl. elárasztás, kimosás, vetés megdőlése), mint maga a szárazság. Emellett a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék nagyobb része elfolyik, és csak egy kisebb hányada hasznosul a növények számára. Az országos átlagban a júliusi havi csapadékösszeg majdnem 20%-kal több volt, mint a sokévi átlag, de a csapadék területi eloszlása igen szeszélyes volt, a legtöbb csapadék a Mátrában és a Bükkben, valamint a két hegység alföldi előterében hullott. A legkevesebb csapadékot - területi átlagban 30 mm-t - a Körös-Maros köze területe kapta. Az Alföld egyes részein az átlag felét sem érte el a csapadéköszszeg. Ezek az extrém csapadékértékek hozzájárultak ahhoz, hogy a júliusi csapadékösszeg kissé meghaladta a sokévi átlagot. Megtévesztő lenne mégis, ha ezek után csapadékos hónapként könyvelnénk el a júliust, hiszen csak kisebb körzetekben hullott nagyobb mennyiségű csapadék, és a néhány nap csapadékossága nem enyhíthette jelentősen a szárazságot. Az augusztusi időjárást többnyire anticiklonok alakították. A csendes, napsütéses időt csupán helyi zivatarok zavarták meg, ezek azonban nem hoztak jelentős mennyiségű területi csapadékot. A havi országos csapadékmennyiség jóval a sokévi átlag alatt maradt. Szeptemberben az országos csapadékmennyiség csak kevéssel maradt el a sokévi átlagtól, azonban a csapadékhullás a hónap mintegy egyharmadára korlátozódott. Októberben az országos csapadékmennyiség jóval meghaladta a sokévi átlagot, 90 mm körül