Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

118 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án Minthogy a folyóból a tározóba a vízkivezetés, továbbá a tározón belüli vízkormányzás, sőt akár a vizeknek a tározón kívüli továbbvezetése szabályozott, a rendkívüli árvizek visszatartásától az ökológiai célú vízpótlásig változatos, a vízi élővilágra különösen pozitív hatású vízjárás kialakítására, holtágak vízforgalomba történő bekapcsolására, a zöld folyosó kiterjesztésére nyílik lehetőség. Mindez kedvező hatást fog gyakorolni a vizek öntisztuló képességének javulására, a talajvíz visszapótlásra, nemkülönben a gyakran aszály sújtotta térség vízellátási lehetőségeinek javítására, az árvizekkel való gazdálkodás útján. Igen fontos, hogy a program megoldja a területhasználat váltással járó tájgazdálkodási feltételek támogatását, a térség jólétének emelését is, a program fenntarthatósága érdekében. 4.4.2. Kis öblözetek, nyílt árterek és lakatlan öblözetek. Újólag felül kell vizsgálni a kis öblözetek, a nyílt árterek és lakatlan öblözetek nyilvántartását és a velük kapcsolatos intézkedéseket, beleértve a 22/1996. (XI.29.) KHVM rendelet mellékletét - melyben szerepelnek olyan védművek, melyek a kritériumok alapján nem lehetnének ott, ezzel szemben egy esetben az is előfordul, hogy kimaradt olyan, amely négy település belterületét védi - illetve a 2005/2000. (I. 18.) Korm. határozat mellékleteit, az abban szereplő táblázatokat, melyek több hibával terheltek. A hiba oka az, hogy a mellékletek készítésekor az eleve pontatlan adatokat tartalmazó öblözeti nyilvántartást vették csak figyelembe. A hibák kiküszöbölése az árvízvédekezési nyilvántartások és tervek segítségével lehetséges. Ezekben ugyanis megtalálható a részben védett öblözetek esetében a védett és a nyílt öblözetrészek megosztása. Ennek segítségével a nyílt és a „lakatlan" öblözetek adatai is kijavíthatok (H-EURAqua 2001). A 2005/2000. (I. 18.) Kormányhatározat elrendeli, hogy nyílt ártereken, továbbá azon ártéri öblözetek védvonalain, ahol a védvonal település belterületét nem védi, rövidtávon fejlesztés ne történjen

2

7, és hogy a jelzett területeken a területfejlesztési és területrendezési tervezés erre a körülményre figyelemmel történjen. A lakatlan öblözeteket védő töltéseket át kell minősíteni, I. rendű védmű szerepüket meg kell szüntetni. Megemlítjük, hogy az angol szabvány a kizárólag mezőgazdasági területeket védő művekre 25 év visszatérési idejű árvizek elleni védőképességet ír elő, ez megfelel egy normális (nem túlemelt) nyárigáttal szemben támasztható követelménynek. Az átminősített védművekre új vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kiadni a csökkentett védőképességnek megfelelően. Ezzel a karbantartási igények csökkenthetők, a fejlesztési igények kizárhatók. Természetesen a védett lakatlan területre is területfejlesztési tilalmat kell életbe léptetni (a 2005/2000 Kormányhatározatnak megfelelően). 2

9 a nyílt ártereket illetően a kormányhatározatban megfogalmazottnál nagyobb szigor szükséges (nem rövid távú, átmeneti tilalomban kell gondolkodni, intézkedni, hanem hosszú távúban).