Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások
104 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án 2.12. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum következtetései Az utóbbi évek életek elvesztéséhez, nagy károkhoz vezető árvízi eseményei sürgős reagálást kívánnak. A veszélyhelyzetet az a tény is aláhúzza, hogy az éghajlatváltozás fenyegetésével szembesülünk. Csak interdiszciplináris megközelítés elfogadása esetén lehet sikert elérni. Sem az erős csapadékot, sem a szélsőséges árvizet nem lehet kezelni. A legutóbbi árvízi események üzenete a következő: „Meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel az eseményekkel." Mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljük az árvizek antropogén megnövelését, hogy úgy viselkedjünk, hogy csökkentsük az embereket és az értékes javakat érő potenciális kockázatokat. Tudatossá kell tennünk az embereket a potenciális és a tényleges kockázatok felől, hogy ez kiváltsa elővigyázatossági tevékenységeiket. Továbbmenően, az árvízkárok elleni küzdelemnek pozitív hatása lehet más politikai területekre is , pl. a természetvédelemre. Szükséges és sürgős az európai országok ebben a dokumentumban bemutatott tapasztalatainak megvalósítása. Nemzetközi vízgyűjtők esetében nemzetközi szinten kell a tevékenységet kialakítani. Minden vízgyűjtőre nézve árvízkezelési tervet kell készíteni. Egy ilyen terv felállításakor figyelmet kell fordítani a szolidaritás aspektusára a vízgyűjtőn belül, ami azt jelenti, hogy amennyire csak megvalósítható, meg kell akadályozni a problémák áthelyezését egyik földrajzi területről egy másikra. A tervnek integrált közelítésmódon kell alapulnia, lefedve a vízgazdálkodás minden ide vonatkozó alapelvét, a területrendezést, a területhasználatot, a mezőgazdaságot, a közlekedést és a településfejlesztést, a természetvédelmet minden (nemzeti, regionális és lokális) szinten. Egy árvízkezelési terv kialakításába be kell vonni a minden (helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi) szinten elhelyezkedő döntéshozókat éppúgy, mint az érdekelteket és a civil társadalmat. Ahol alkalmazható, az ebben a dokumentumban leírt legjobb gyakorlatot kell figyelembe venni, különösen a következőkkel kapcsolatban: - A vízgyűjtő szerinti integrált közelítésmód - Társadalmi tudatosság, társadalmi részvétel és a biztosítások - Kutatás, oktatás és az ismeretek cseréje - A víz visszatartása és a nem szerkezeti jellegű intézkedések - Területhasználat, zónáció és kockázatbecslés - Szerkezeti intézkedések és azok hatásai - Árvízvédekezés - A szennyezés megelőzése 2.13. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum továbbvitelének lehetőségei A tagországok és tagjelölt országok víz-igazgatóinak 2003. júniusi, Athénban tartott értekezletén a Legjobb Gyakorlat Dokumentum továbbvitelét illető véleménycsere a következőkben foglalható össze:
