Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

56 Dr. Szlávik Lajos-Dr. Szekeres János vízhozammérési szelvények hullámtéri szelvényét az LNV feletti vízszintre is indokolt karbantartani. - A hídról történő méréssel szemben számos ellenvetés is felhozható (pl. a hordalékminta vételének megoldatlansága, az uszadék elhárításának nehézsége, a pillérek zavaró hatása, a híd szögeltérése a vízfolyásra merőleges iránytól stb.). Mellette szóló súlyos érv, hogy lényegesen olcsóbb, mint a hajóról való mérés, és kisebb létszámú mérőszemélyzet is elegendő hozzá. Az 1998-2001. évi árvízi tapasztalatok, és az előforduló mérési hibák azonban világossá tették, hogy - ahol csak lehet - a hajóval történő mérésre kell áttérni. - A hídi méréseknél gyakran előfordul olyan hídszerkezet, keskeny járda, a víz fölé kinyúló hídelemek, amelyek a jelenleg rendszerbe állított ún. „szombathelyi" mérőkocsival valómérést akadályozzák. Olyan „univerzális" mérőkocsi beszerzése lenne szükséges, amely a különböző hídszerkezeteknél egyaránt használható, azokhoz állítható. - Meg kell vizsgálni a VÍZIG-eken azokat a hídszelvényeket, ahol a hídtesten van karbantartó „szervíz kocsi", amiből esetenként lényegesen könnyebben és pontosabban lehet mérni, mint a híd járó felületéről. Ahol ez a megoldás szóba jöhet, ott a szükséges engedélyt a híd kezelőjétől be kell szerezni és a mérést a jövőben ilyen módon végezni. - A lapvízmércék (törzs- és üzemi állomásoknál egyaránt), valamint a távmérő állomások mérési tartományát meg kell növelni. - Meghatározott időszakonként (5-6 évente) keresztszelvény felvételeket kell végezni a Tiszán és a mellékfolyókon. Meg kell teremteni a keresztszelvények számítógépi nyilvántartását. A V.O. szelvényeket mérésre alkalmassá kell tenni. - Már a vízjogi engedélyezési eljárásokban és a tervezések során gondot kellene fordítani arra, hogy az új műtárgyak kialakítása segítse a bennük történő vízhozammérést. 5.2. A mérőeszközökkel kapcsolatos észrevételek, fejlesztési javaslatok - Az árvízi méréseknél jelentős mérési hibához vezet a vízmélység pontatlan meghatározása, mely főleg azért következik be, mert a jelenleg alkalmazott mérési módszer két lényeges eleme is túlságosan szubjektív. Egyik ilyen elem a fenékérzékelés, amit azért vagyunk kénytelenek a vízmérő képességeire bízni, mert a SEBA mérősúlyok gyárilag beépített érzékelői ilyen nagy mélységeknél nem működnek. A másik elem a nagy sebesség miatti kötélelsodródás szögének mérése, melyhez megfelelő, a pontos mérést lehetővé tevő eszköz szintén nincs. A nagyobb - 2 m/s feletti - sebességeknél a kötél hajlásszög-mérésének megoldatlansága miatt a becsült szögértékekkel való feldolgozás során a vízhozamszámító program alkalmazása nehézkes, a számítási módszer elve sem érthető teljesen. - Hasonlóan szubjektív tényező a leeresztő csörlő kézi meghajtása, ami olyan széles és mély keresztszelvényeknél, mint a tiszaiak többsége, nagyon fárasztó, és ezáltal a mérési pontosságot is befolyásoló munka. A felsorolt problémák mindegyike olyan, ami megoldható, megoldásukhoz azonban fejlesztői kapacitás, illetve a